Napló

balazsge on május 3rd, 2020

A kis túra a péceli Ráday-kastélytól indul: igen, “Pécel – Széphalom Pest mellett”, hol a két jóbarát, Szemere és Kölcsey vidámkodva írták a Felelet a Mondolatra tréfagyűjteményt, hol megfordult Kazinczy, s ahol a nyelvújításról magam is szerveztem konferenciát. Sűrű erdőben vezet az út a 316 m magas Bajtemetésre. Beszélő név, de vajon mit rejt? Nem […]

Olvassa tovább: Bajtemetés

balazsge on május 2nd, 2020

Esztertől kaptam a könyvet, Esther a főszereplője is. Az ajándékkönyvet mindig elolvasom. Nehezen indul; egy író nehézségei (kit érdekel?), lassan bontakozik ki, Esther elhagyja, de lehetőséget ad arra,  hogy ismét rátaláljon. Innen érdekes, de kevéssé izgalmas: inkább érzelmi fejlődés, lélektani kalandregény önmagukat, életük értelmét kereső és szentenciákban megtalálni kívánó embereknek. Útiregény is: Párizs külvárosa (a […]

Olvassa tovább: Coelho: A Zahir

balazsge on április 29th, 2020

1986. ápr. 26. Csernobil – egy ötrészes angol film (R. J. Renck, 2019) a legnagyobb atomkatasztrófáról, melyben szerepet játszott a termelés fokozása, a nagyhatalmi versengés, a pártbürokrácia, a vakhit. A film emlékezetes jelenetei: a tudomány (professzor) és a politika (elnökhelyettes) ellentétei, vitái, majd egymáshoz közelítésük; a kitelepítési zónában magukra maradt állatok leölése, általában a kicsit […]

Olvassa tovább: Csernobil : Bhopal

balazsge on április 26th, 2020

Így nézhet ki az égből. Így még kevesen látták. Magyarország, sőt egész Európa egyik legnagyobb egyházi épülete. A 19. század elején épült klasszicista és óegyiptomi stílusban. A magyar katolicizmus központjában. Julianus barát is megfordult itt. Esztergomi bazilika. Lehet találgatni, hogy fényképem honnan és hogyan készült. Könnyítésül annyit, hogy nem az égből (repülőről). De az égből […]

Olvassa tovább: Az égből így nézhet ki

balazsge on április 25th, 2020

Ipolyi Arnold Magyar mythológiájában említi az oltárköveket, kőbálványokat mint “beszédes” ormokat, hegyrészeket. A börzsönyi Oltárkő (vagy “oltárkövek”) megtekintését a mai napig halasztottam (de ma kiszöktem a karanténból). A Csóványos (938) és az Égés-tető közötti gerincen jó ismerősöm már az emberi arcélt formázó Szabó-kövek, a Haramia-lyuk, a beszédes Koronakő. Ezektől nyugatra, a hegyoldalban található az Oltárkő, […]

Olvassa tovább: Oltárkő

balazsge on április 23rd, 2020

Vannak nyelvészeti, néprajzi, irodalmi, szemiotikai stb. könyvsorozataim, Hajnóczy, Temesi könyvsorom, és van 14 kötet Tanári noteszem – Sz. Tóth Gyula naplójegyzeteivel. Írtam már róla, nem akarom ismételni: Sz. Tóth Gyula, ha jól számolom, 74 éves franciatanár, ny. iskolaigazgató, pedagógiai szakember, a Zsolnai-program egykori munkatársa. Amikor nyugdíjba ment, azt a programot találta ki magának, hogy közéleti […]

Olvassa tovább: Sz. Tóth Gyula: Tanári notesz

balazsge on április 21st, 2020

Történeti főirány: a vidékből a városba. Mellékirány: városból vidékre. A trend a város, a modernitás. A falu a maradiság. Ezért nézi le a városi a vidékit. Két szavunk is pejoratívvá vált: paraszt és vidéki. Másként nézve persze a városiasodás, sőt metropolizáció abszolút tévút: tömegesedés, elmagányosodás, elidegenedés. A vidék pedig: természetközelség, családiasság, megtartó hagyomány. Kedvelt irodalmi […]

Olvassa tovább: Vidék és város

balazsge on április 20th, 2020

A megjegyezhetetlen, nyelvtörő cím egy nagyon is megjegyzendő filmet takar. A mindennapi családi ütközések hiteles párbeszédei feszültséget teremtenek; a dramaturgia tudatosan nem megy bele konkrétumokba és megoldást sem kínál. A feszültség feloldását, ami a műalkotás lényege, magunkban kell keresnünk: miért vagyunk boldogtalanok, hogyan lehetne jobban, min kellene változtatni, hogyan lehet a sorra jövő konfliktusokat túlélni. […]

Olvassa tovább: Hajdu Szabolcs: Ernelláék Farkaséknál

balazsge on április 19th, 2020

Nézzétek ezt a csodát! Egy hatvanéves svéd mozdony, a Nohab a körvasúton! Húsz darab volt belőle. A vasútbarátok imádják, szerintem a mozdonyvezetők is. Amikor fényképeztem, dudált és integetett. Talán az angyalföldi vasútmúzeumból szökött ki, megmozgatni öreg csontjait, máskor láttam a rákosszentmihályi vasútállomáson pihenni. A képen van még egy csoda, bár a Nohab jórészt eltakarja. Vadonatúj […]

Olvassa tovább: Nohab a körvasúton

balazsge on április 18th, 2020

1935-ben írta ezeket Papp István: – „A nyelvtannak ez a leíró, formális logikai és előíró jellege okozta és okozza ma is a grammatikai oktatás szárazságát” – „Mintha az emberi beszéd tiszta logikából állna!… Különösen a mondattani jelenségek tárgyalásánál dühöng a logikai nyelvmagyarázat” Mire is lenne szükség? Ilyesmire: az „érzésvilág” ápolására, gyarapítására, „akarati elszánásokra való buzdításra”, […]

Olvassa tovább: A magyar nyelvtan nevelőereje