Napló

balazsge on december 28th, 2020

Karácsony, Várkonyi, Hamvas, Jakobson, Fónagy, Bernáth inspiráló gondolatai nyomán visszajutott végre Magyarországra Thass-Thienemann Tivadar (A nyelv interpretációja). Az első kötetről (2016) már írtam, most előttem a második (2020). Köszönet érte a Tinta Könyvkiadónak és a fordítónak Simoncsics Péternek (aki több, mint fordító, mert sok értelmezést, magyar nyelvi példát is hozzátesz a műhöz). A fordító a […]

Olvassa tovább: Nyelv a tudat alatt – Thass-Thienemann

balazsge on december 23rd, 2020

Karácsony a Börzsönyben és a városban (2020) Itt hozzászólhat!

Olvassa tovább: Távolságtartó karácsony, 2020

balazsge on december 22nd, 2020

Tudtam róla, de csak most olvastam el. Három este és éjjel. Nem tudtam letenni. 1914-ben az első világháború kitörésekor Franciaországban rekedt, ellenségnek tekintett (németek, osztrákok, magyarok, olaszok) szörnyű körülmények közé való internálása. Boche-ok (a németek francia gúnyneve). Ráadásul olyanok, akik dolgoztak Franciaországban (pincérként), vagy odaházasodtak, vagy őrülten szerelmesek voltak a francia kultúrába, irodalomba, vagy breton […]

Olvassa tovább: Kuncz Aladár: Fekete kolostor

balazsge on december 21st, 2020

Indiában, Csennaitól (régi neve: Madras) kb. 60 kilométerre található. Hatalmas, kb. 250 tonna súlyú, 6 méter magas gránittömb, amely csak 1,2 méteren érintkezik az alapkőzettel. Az angolok megpróbálták elefántokkal ledönteni. Alakja hasonlít a vajlabdára. Indiában ilyen formában tálalják a vajat. Krisna kedvence volt a vaj. 1900                    […]

Olvassa tovább: Krisna vajlabdája

balazsge on december 18th, 2020

A hargitai Sikaszó az elvonulás, gondolkodás, alkotás helye volt Sütő Andrásnak. A vegyes írásokat, esszéket, emlékezéseket, interjúkat tartalmazó kötet szinte minden sorából kicsendül az anyanyelv féltése. Némely gondolatát szóban is elmondta nekem 2001. szeptember 26-án Marosvásárhelyen. (Egyszer ezt is elmesélem, ahogy utolsó telefonbeszélgetésünket is.) Mordályos idő: A fű lehajlik a szélben, és megmarad fiam. az […]

Olvassa tovább: Sütő András: Sikaszói fenyőforgácsok

balazsge on december 17th, 2020

Se turisták, se látvány, hamar sötétedik. A Pilis, a Prédikálószék – ma. Sehol egy lélek, óriási a csönd, nem jönnek kutyások, hegyikerékpárosok, csapatos kirándulók. Még Dobogókő is csöndes, bár néhanyan autóval fölkapaszkodtak havat látni. A fákról csüng a zúzmara, néha zúzmaraeső hull, vagy reccsenéssel megadja magát egy-egy terhelt ág. A Rezső-kilátóról sem látni semmit, csak […]

Olvassa tovább: Most tél van és

balazsge on december 16th, 2020

V. tanárnőt áthelyezték, sok az óra, hibridoktatás, sosincs időm. V. tanárnő mégis reggeltől estig posztol az interneten: USA, EU, Parlament, pártok, nem kell NAT, nem kell Klebelsberg. Persze mindig egyetlen oldalról szajkózza az egyik oldali média lózungjait. Következtetések: 1. V. tanárnőnek nagyon sok ideje van. 2. Nincs főnöke (igazgatója). 3. Van főnöke, igazgatója, de nem […]

Olvassa tovább: V. tanárnővel

balazsge on december 11th, 2020

A Vituki 44 éves csepeli épületének felrobbantására. “Talán eljön a nap, mikor a New York-i felhőkarcolók széthullt tömbjein rozsda virágzik majd, és a turisták éppolyan döbbenten sétálnak köztük, mint mi a maja városokban, melyeket benőtt a dzsungel? … gyanítjuk, hogy a múlt rejtélyes összeomlásait ökológiai nehézségek váltották ki: a társadalom szándéktalanul lerombolta a saját környezeti […]

Olvassa tovább: Összeomlás

balazsge on december 9th, 2020

A Két választás… két kisregény: az első Borontó, a másik Körtvélyes országgyűlési képviselő választása. Katánghy Menyhért az élőködő dzsentriréteg (“fenn az ernyő, nincsen kas”) tagja orvosnak tanul, egy fürdőhelyen “szemfényvesztési kocsikázással” megjátssza,  hogy nagy klientúrája van, érdekházasságot köt egy hasonszőrű hölggyel, majd egy háromnapos névnapon a székely atyafiak átverésével, megtévesztésével képviselővé választatja magát. Az újraválasztás […]

Olvassa tovább: Mikszáth: Két választás…

balazsge on december 6th, 2020

Valamikor a 90-es évek végén Anikóval és Tamással Vác felől megmásztuk. Hosszan gyalogoltunk a DCM mellett, nem volt vonzó, Ősagárdnál pedig tele lettünk kullanccsal. Azóta nem kívánkoztam ide. De most megtudtam, hogy Katalinpusztánál parkoló, pihenő, madzagvasút épült, s talán onnan jobb megmászni a cementgyártás miatt a Duna felől megbontott hegyet. Így is volt. A kéken […]

Olvassa tovább: Naszály