Napló

balazsge on május 29th, 2019

Két jelölt van tanszékvezetésre, egy akadémikus nincs ott, de levélben üzen: X. a jövő embere. A másik, most éppen én, ezek szerint a múlté. Mától én a múlt embere vagyok. – Dermesztő emlék: 2003-ban megyek tanítani az evangélikus egyetemre, a csoport letörve, mély csöndben. Mi történt? Kérdezem. Meggyilkolták AE tanárnőt. De hisz, kapkodom a szavakat, […]

Olvassa tovább: Egy nap: múlt és jövő

balazsge on május 25th, 2019

Napi gondjaink, hogy nem jön azonnal a busz, s hogy vasárnap is lehessen friss kenyeret kapni a boltban. És kiakadunk, ha 15 percet késik a vonat. Mégis mit gondolunk? Láttam Manilában a szeméttelepen élőket. Kairóban a temetőben lakókat. Mexikóváros környékének bódévárosait. India százmilliós szegényeit. Kambodzsa szegényeit, akiknek egyetlen vesszőből font hajlékuk van, és dolgukat a […]

Olvassa tovább: Mégis mit gondolunk?

balazsge on május 24th, 2019

Sok változatban él, ismerem viccként, anekdotaként. Következzék így: Amikor Amerikában megépítették a vasútvonalat az indiánok rezervátumán keresztül, akkor az indiánok  kipróbálták. Két indián felült a vonatra, gyönyörködtek a tájban, ismerkedtek a számukra teljesen idegen civilizáció adta ajándékkal, majd leszálltak az állomáson és ott leültek. Csak ott üldögéltek, míg valaki megszólította őket, hogy miért nem mentek […]

Olvassa tovább: Várom, hogy utolérjen a lelkem

balazsge on május 23rd, 2019

Az első pillantás: 2005 Visszatérés: 2015 Harmadik út: majakutatás: 2019 Itt hozzászólhat!

Olvassa tovább: Guatemala, Tikal 2005–2019

balazsge on május 23rd, 2019

Az első világháború végén, a trianoni békediktátum előtt és után több helyen is kitört felkelés a megszállókkal szemben. 1919 január végén történt a balassagyarmati „csehkiverés”, ezért kapta meg a város a civitas fortissima (legbátrabb város) kitüntető címet. 1920. augusztus 1-én a nyugat-dunántúli őrségi Kercaszomor lakói űzték el a megszállókat, ezért ők a „legbátrabb falu” kitüntetést […]

Olvassa tovább: Civitas fortissima, fidelissima

balazsge on május 22nd, 2019

Máriaradna (Arad megye) búcsújáróhely, gyógyulások, fogadalmak, hálák színhelye. A búcsújárók szokása, hogy az oltárok körül hálatáblákat (feliratokat, tárgyakat, idegen szóval votivokat vagy offereket) helyeznek el. Máriaradnán különös változata alakult ki a hálatábláknak: kis festményeken örökítik meg azt a balesetet, amelyet Mária elhárított (Maria hat geholfen). A hálafestmények a naiv népművészet olykor kicsit riasztó, de mindenképpen […]

Olvassa tovább: Hálafestmények Radnán

balazsge on május 21st, 2019

A szép lány a buszon ült, magában. Arcán kedves nyugodtság, nézett kifelé. Fölötte álltam (kapaszkodtam), nem tudta elkapni a tekintetemet. Mi tetszett benne? Huszonéves volt, hosszú haj (szolid viselet, de a ruhákat nem tudom leírni). Leginkább a tekintete, az arcvonásai tetszettek. Keze ölében összekulcsolva. Táska mintha nem lett volna nála. Nyugodt volt, nem kapkodott, nem […]

Olvassa tovább: A szép lány

balazsge on május 19th, 2019

Szép, vadregényes, érintetlen táj, zöld fákkal, pocsolyákkal. Hol járunk? Hát Zuglóban. Zugló közepén. Ez a zuglói piac parkolója. A Zöld Zugló program talán azt jelenti, hogy mindent meg kell hagyni a maga természetes közegében. Természetesen az utakat, járdákat is békén kell hagyni, vagyis, ha már korábban elővigyázatlanul szilárd burkolattal láttak el egyes helyeket, azokat hagyni […]

Olvassa tovább: Zugló 2019/5

balazsge on május 18th, 2019

Temesvártól félóra vonattal. Régen a vasútállomásról Etelka névre hallgató kisvasút közlekedett a parkig. (Maradt erről fotó? És miért Etelka?) Buziásfürdő neve az ómagyar buzjás (bodzás) szóból való, első említése: Buzus (1369). A török kiűzése után szerbek, románok, majd németek, szlovákok települtek be. Fürdője a 19. században fejlődött ki. 1876-ban egy 100 méteres próbafúrásból 35 m […]

Olvassa tovább: Buziásfürdő

balazsge on május 17th, 2019

Az Arad melletti Hegyalja a történelmi Magyarország híres szőlővidéke. A mai Ménes, Minis alakban már a 13. században felbukkan. A helyi legenda szerint Kölcsey a Himnusz eredeti sorát így írta le: Ménes szőlővesszein nektárt csepegtettél…, de később Ménest kicserélte a jobban hangzó Tokajra. Sajnos a Ménes változatra egyelőre nincs adat, teljesen megfelelő Tokaj is, persze […]

Olvassa tovább: Ménes szőlővesszein…