TETTEN ÉRT SZAVAK

balazsge on október 18th, 2019

Ezt írja egy elemző: A nagyvárosok alapvetően liberálisok. Az én nyelvérzékem szerint: liberálisak lenne a helyes. Liberálisok ~ liberálisak. Mindkét kötőhangzós változat létezik, de felcserélhetők-e? Felcserélhető-e például: hatalmasok ~ hatalmasak, iskolások ~ iskolásak, játékosok ~ játékosak, kopaszok ~ kopaszak; illetve: redőnyösök ~ redőnyösek, vörösök ~ vörösek. Szerintem, nem! Az első helyen szereplő, tehát o és […]

Olvassa tovább: Nem a dallam, hanem a nyelvtan (13.)

balazsge on október 12th, 2019

Évek óta vissza-visszatér a neten, különösen okoskodó oldalakon (gyakori kérdések), babaoldalakon,  jópofa oldalakon, de még mérvadónak gondolt helyeken is az „áll, mint Katiban a gyerek” című szóláshasonlatunk eredete (így, nagy K-val). A szóláshasonlat jelentése egyébként: biztosan, szilárdan áll valami. Az „okos”, internetes forrásból származó magyarázat szerint: a járni tanuló gyerek számára készített alkalmatosság neve volt […]

Olvassa tovább: Áll, mint Katiban a gyerek (12.)

balazsge on szeptember 21st, 2019

Hogy él a magyar humor, a pesti vicc (mint tudjuk, Pest Prága és Bécs mellett Európa viccfővárosa), bizonyítja egy új tematika: a marketingvicc. Ízelítő. Marketingesek : karbantartók. A marketingesek focimeccset játszanak a karbantartók ellen, és kikapnak. Ám a faliújságot ők szerkesztik, így ott ez a hír jelenik meg: “Míg a céges focibajnokságon a karbantartók csapatának […]

Olvassa tovább: Marketinges nyelvi tréfák (11)

balazsge on szeptember 13th, 2019

Ha hosszabb külföldi út után hazajövök, mindig felkapom a fejem, ha valahol magyarul szólalnak meg. Mint az imént a közszolgálati rádióban: – Ha nem nyilatkoznak, nem tudnak a számlájukon tranzaktálni… (nyilatkozó szakértő, de azután átveszi a műsorvezető is) – Az átoltottság miatt jobb az egészségügyi helyzet Magyarországon… (nyilatkozó szakértő) – Minden előadás audiónarrált? (kérdezi a […]

Olvassa tovább: Egy nap nyelvi hordaléka (10)

balazsge on augusztus 13th, 2019

Minden nyelvben kezdetben volt az általános tegeződés. A tegeződés egyenes, közvetlen. Ahogy hierarchizálódott a társadalom, létrejöttek a társadalmi tagolódást mutató, nemtegező formák. De a tegeződés ma is visszaüt kritikus helyzetekben, ösztönös nyelvhasználatban. Az archaikus és a leértékelő tegezésről lesz szó. A kisgyermek, amikor megtanul beszélni, tegeződik. A nagyon öreg ember, amikor már nehezen beszél, tegeződik. […]

Olvassa tovább: Letegezés (9)

balazsge on augusztus 8th, 2019

A frazéma átvitt értelmű, képes kifejezés. Ha azt mondom, egy cipőben járunk, nem gondolunk arra, hogy egy cipőbe szuszakoljuk be a lábunkat. És nem gondolunk feltétlen közös evezésre, ha azt mondjuk: egy hajóban evezünk. Ha valóban egy hajóban evezünk, és azt mondjuk: egy hajóban evezünk, akkor némi mosolyt fakasztunk, mert az átvitt értelmű frazémát konkrétan […]

Olvassa tovább: Állatok éjszakája. A frazéma visszacsap (8)

balazsge on augusztus 2nd, 2019

Régen, amikor még ló húzta a kerékpárt, és a Savaria expressz a Déli pályaudvarra járt, megkérdezte tőlem egy tréfás ittasellátós (utasellátós, mert az is volt ám), hová utazom. Pestre, mondtam. Ez a vonat nem megy Pestre, válaszolta komolyan. Hogyhogy nem megy Pestre, lepődtem meg. Nem megy Pestre, mert a Déli pályaudvar Budán van. A helynevek […]

Olvassa tovább: Adamtól Zegig (7)

balazsge on július 27th, 2019

A Sebes-Körös mellékfolyója: a Berettyó. Az etimológia szerint a berek (ártéri erdő, liget) és a jó (régi folyó) szavakból állt össze. És valóban, egy korai (1213/1550) írásbeli adat is erre utal: Beruchyou (kiejtése lehetne: berükjou, berökjó). A berek szó lehet szláv átvétel, de ősi finnugor kori is, a jó viszont uráli eredetű, az ómagyar korban […]

Olvassa tovább: Berettyó ~ Berekjó (6)

balazsge on július 21st, 2019

Meglátogattam a muhi csata egyszerűségében is drámai, szépen gondozott emlékparkját. “Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek…” Föltűnt, hogy “nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács” és Muhi neve hasonló? A etimológia szerint Muhi (Borsod) és Mohi (Bars) neve összefügg, a szláv eredetű régi magyar moh ~ muh szóból származik mindkettő. A Fejér megyei Moha viszont már nem, Mohács […]

Olvassa tovább: Muhi, Mohács (5)

balazsge on július 17th, 2019

Mitől fülbemászó, milyen nyelvi törvényszerűségek vannak a népszerű dalszövegben? Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni Majd az unokáknak, mikor körbeállnak Mikor körbeállnak, az ágyadon ugrálnak Hogy legyen mit mesélni, kezdjetek el élni! A sokszoros szimmetria. Az első sornak a negyedik sor fordított visszatérése, ismétlése (tükörszimmetriája), ezzel keretet alkot: a + b ~ b + […]

Olvassa tovább: Kezdjetek el élni! (4)