TETTEN ÉRT SZAVAK
Nem tudok szabadulni a gondolattól: Márianosztra neve nekem azt mondja: A mi Máriánk. Ahogy a Pater noster jelenti: Mi Atyánk (a Miatyánk vagy Az Úr imája latin kezdete). Az világos, hogy innen ered a páternoszter. Egyetemi hallgatóim nem ismerik. Nem jártak még a minisztériumban. Ott például van páternoszter. Sokemeletes épületben fülkék sorából álló, folyamatosan körbe-körbe […]
Megnéztem Sopsits Árpád fordulatos filmjét (2015) az 1957-ben kezdődő gyilkosságsorozatról, a magára valló, de egyébként ártatlan elítéltről, s a közben folytatódó gyilkosságokról. Fordulatos, mert nem gyakori, hogy valaki egyfajta penitenciaként egy gyilkosságot magára vállaljon, s hogy ez elegendő bizonyíték legyen az elítéléséhez (1957-ben ez történt), a további nyomozást pedig részben ez a tény akadályozza, s […]
Temesi Ferenc: Az utca legjobb kocsmája. Válogatott történetekből válogatott idézetek. Igen, történetek. Nem placebóirodalom, nem iparirodalom. Senki se akar jó nevelést, csak jó végbizonyítványt. (A halál) kijárat-é vagy bejárat? Vagy egyszörre mindkettő, mint az üzembe…(?) A többi népnek nemzetisége van, a magyarnak-írnek-zsidónak félelmei. Az igazán tehetős emberek sokszerelműek. Üres fa vagyok, ami már csak megszokásból […]
A faképnél hagy szólást ma is használjuk. Azt jelenti: váratlanul, egy szó, búcsúzás nélkül távozik; otthagy valakit. Ez eddig rendben van, de mi az a fakép? Szólásmagyarázó szótáraink szerint: kapufa, kapubálvány. „A szólásokban szereplő fakép… olyan faszobrot, vagy fabálványt (jelent), amelytől hajdan elbúcsúztak a házból kijövő emberek.” Akinek ennyi nem elég, az kap egy kis […]
„Language is a virus” (Laurie Anderson) Minden történelmi, társadalmi esemény megszüli a maga folklórját. A koronavírus is. Ma már a közösségi médiában. Internetfolklór. Koronavírus-folklór. Nyelvőr-jelzés: „csak jelezni szeretném, hogy olyan a vírus természete, hogy nem tudjuk szűrni, tehát nem lehetséges kiszűrni… Joszif V. Sztálin pedig nagy nyelvész volt…” Hirdetés: „Egy szobabiciklit keresek. Munkába járáshoz kell.” […]
1931. (Szabó T. Attila írja) Jó régen egy elmés versikét olvastam a síel és sízik kérdéssel kapcsolatban. Játszva fellapozom az emlékezetemben mélyen rögződött forrást. Íme a versike: Majd a hideg tud kilelni, Ha hallom e szót: síelni. Jaj, de botfülű lehetett, Kinek nyelvén megszületett. Mégis, mint a ragály terjed, Óvjad tőle füled, nyelved! Mert […]
Hideg időben jó dolog a „beépített”, hátracsapva viselt sapka, azaz a kapucni vagy csuklya, vagy… A kapucni visszavezethető a latin caput (fej) szóig, melyből kisarjadt az olasz cappa (csuklyás köpeny), az olasz capuccio, a német Kapuze (mindkettő fejrevaló, csuklya). Változatai: kápa, kapucium. A kapucnit a magyar a németből vehette át (1520-ból van rá magyar adat). […]
Vajon melyik lehet? Jobber – baller, fülkefor, kultúrkamp, brexit, mélytanulás, “rabszolgatörvény”, szivárványkoalíció, tao, azaz társaságiadó-kedvezmény, MÁP+, azaz magyar állampapír plusz, sertéspestis, munkaerőhiány, növekedési kötvény, kukaholding, “zaklatószínház”, klímaharc, klímahisztéria. Hát egyik sem. A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda más szavakat jelölt (forrás: e-nyelv.hu): Az év szava: fényvillamos. Kezdetben volt a fényvillamos, azóta […]
Az angyalok korát / angyal jelenti be / de benned ér az odaát / ide. (Angyalok kora) Minden nyelv mögött / szótalan angyal világít. (Vagabund) Milliárd évig vándorolt / az az erő hogy nyelveden / mondat legyen / (és a mondatból szerelem). (Hangodon szól) „Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, […]
A retorika legizgalmasabb területe, az érveléselmélet náci kártyaként említi a náci jelző indokolatlan használatát, és érvelési hibának tartja. A náci kártya széles körben alkalmazott retorikai trükk. Olyan sikeres, hogy egyéb érvelési hibák táptalajául is szolgál: kommunista, liberális stb. kártya is van. A náci kártya – bunkó érv. Besorolható az argumentum ad baculum (bunkósbotra hivatkozó érvelés) […]
