Írások
A „kis Róma” Srí Lanka (a korábbi Ceylon) történelmét emberemlékezet óta jellemzik az etnikai, vallási konfliktusok. Még az elmúlt évtizedekben is voltak súlyos feszültségek, elég, ha a „tamil tigrisekre” vagy elnökük, Bandaranaike 1959-es, külügyminiszterük 2005-ös meggyilkolására gondolunk. A polgárháborút 2009-ben befejezetté nyilvánították. 2012-ben Srí Lankát a világ vezető útikönyvkiadója kiemelt célpontnak javasolta. A kétharmad magyarországnyi […]
A fiú 1956-ban kivándorolt szülők gyermeke. Svájcban született, ott járt iskolába. Egy bankban dolgozik. Szépen, bár kis akcentussal beszéli a magyar nyelvet. Egyedül él, jól keres. Egyszer szülei magukkal hozták Magyarországra. Fölfedezte, hogy vannak ebben az országban távoli rokonai, ismerősei. Az ismerősök meghívták egy Tisza-túrára. Nagy bátorságnak tűnt az elkényeztetett fiút a meglehetősen nomád körülmények […]
A történelmi Rákos-patak mellett születtem, a Méhes utcai szülőotthonban. A család negyedik gyerekeként. Ha akkor már létezik a „gyermekvállalás” szó, biztos, hogy nem lennék. A Keresztúri úton laktunk. Kertünk a Rákos-patakra futott ki. Kétéves koromban elragadott az áradás, többszörös csoda, hogy élek. Édesapám munkahelyén (Nyelvtudományi Intézet) akkor „nagy úszómesternek” neveztek el. Kamaszként megismertem az egykori […]
Két mű egymás mellett: Gyarmathy Lívia Együttélés (1982) című filmje és Losonczi Ágnes: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben (Gondolat, 1977) című könyve. A film: egy székely-magyar fiú és egy német nemzetiségű lány egymásba szeret. Ennek nyomán felszakadnak az előző generáció sebei: a hányatott sorsú bukovinai székelyek és a kitelepített német nemzetiség […]
„Én csak egy diplomát akarok!” Megjelent a Magyar Nemzet Magazin 2012. júl. 14-i számában. Mivel az írás nagy érdeklődést váltott ki, a Magazin szerkesztőinek engedélyével saját honlapomon is közzéteszem. A hallgatók egyre inkább ímélen tartják a kapcsolatot tanáraikkal. A professzor asszony levelet kap, így kezdődik: Kedves Mária! Kicsit ideges lesz tőle, válaszol, nem akarja helyreigazítani, de […]
Kalandelemekkel dúsított, ám igen tanulságos, ismeretterjesztő film antropológia, humán etológia, általános nyelvészet, kommunikációelmélet iránt érdeklődőknek. Az emberiség őskorában játszódik. Majomféle emberek kegyetlenül leszámolnak a tüzet már ismerő hordával, akik remegve bújnak össze a mocsárban és reménytelenül néznek a semmibe. Hárman közülük elindulnak tűz szerzésére. Találkoznak kannibálokkal, majd egy mocsár partján élő kunyhólakókkal, akik már a […]
ma elment. Tudtuk, hogy beteg, de reménykedtünk. Van benne túlzás, ám komoly igazság is: mi, mai nyelvészek mind Szépe tanár úr köpönyegéből jöttünk ki. A hatvanas években az ő legendás intézeti szemináriumain formálódott a modern magyar nyelvtudomány, a strukturalizmus, a szemiotika, a matematikai nyelvészet, szociolingvisztika. Később különösen a nyelvpolitika, a nyelvi jogok, az anyanyelvi nevelés, […]
Baráti vitafórum: (1) Kiszáradt a Balaton? Vagy csak eddig nem vették észre? Hajók tucatjai akadtak fenn zátonyokon a Balaton-átúszáskor… Nekik kellett volna biztosítaniuk az úszók útvonalát. Emiatt aztán másfél órát késett a rajt… De még mindig vannak a déli parton (beszéltem velük), akik a víz leengedését jónak látják, mert „a viharok máskülönben megtépázhatják vízparti telkeiket…” […]
Örök mű. Olyan nekünk, mint az olaszoknak Dante Komédiája, a németeknek a Faust. Mindig, mindenhol és mindenhogy játszani, idézni kell. Most a Nemzetiben. Rengeteg fiatal. Alföldi rendezése, amelynek reklámot csináltak. A rendezésben nagy ötlet (állítólag a szegénységből fakad), hogy a színpadon ottmarad minden kor lenyomata. Az Úr megteremté a Földet, előbb kis pihékkel szórja tele, […]
A tarpai pálinkaház megnyitására, 2012. ápr. 27. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Polgármesterek, civil szervezetek vezetői, idegenforgalmi szakemberek, sajtómunkások, a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend Egyesület nagymesterei! Ünnepi alkalomra gyűltünk itt össze a történelmi nevezetességű Tarpán, egy parasztházból lett pálinkaház megnyitására. Benedekfalvy Luby Margit egyik 1939-ben született tanulmányában a „szilva hazájának” nevezi ezt a tájat, a Vásárosnaménytól Tiszabecsig […]
