Napló
A kisvasutakkal valamikor középiskolás koromban, a Zempléni-hegyeket járva kötöttem barátságot. Együtt éreztem azokkal, akik fájlalták a bodrogközi kisvasút felszámolását. Ebből nőtt ki a vasútnéprajz, vasútantropológia: kutatás, írás, konferencia, kötetek. Két héten belül kétszer is végigutaztam a Szob-Márianosztra-Nagyirtás-Nagybörzsöny közötti felújított vonalon; no meg gyalogoltam is mellette, ma pedig másodszor eljutottam a somogyi erdők mélyén kanyargó Mesztegnyő–Felsőkak […]
Itt hozzászólhat!
Mikor nem látsz már színeket / Fáradtan induló reggelen Hidd el, hogy én is érzem / S nekem te nem vagy idegen Mikor nem látod már a célt / S tán a hited sem töretlen Húzódj csak félre, és úgy gondold végig / Mitől jó élni és mitől nem Mennyit ér, aki nem tud, csak […]
Egy 21 éves amerikai lány azért került bele a rekordok könyvébe, mert a világ összes országában járt. Észak-Koreában például 1 percet tartózkodott. Gondolom, az emberiség józanabbik része azt mondja erre: hülyeség. De a rekordokért való öncélú versengés tele van ilyenekkel: fogpiszkálóból várat építeni, a világ leghosszabb rétesét nyújtani, de ide sorolnám az ártalmatlan, bár abszurd, […]
Valahol Mariazell és Csíksomlyó közt a Mária-úton. De melyik irányba is? Éppen Márianosztránál, hosszú még az út. Itt hozzászólhat!
Egy (számomra ismeretlen) szociológus MA hallgató elküldte szakdolgozatát a 80-as évek rádiókabaréiról – azért nekem, mert idézi egy 1989-es nagyobb tanulmányomat a rádiókabaré nyelvéről. Kérte, hogy olvassam el a dolgozatot. Kedves gesztus. Megköszöntem. A dolgozat nagyon alapos és érdekes. Szerintem lehozza majd egy társadalomtudományi folyóirat. Az olvasás azonban felébresztett egy emléket bennem. Hárs Istvánról, a […]
Mennyire eleven, sőt húsbavágó kérdés az együtt vagy külön, a magyar kultúra egysége és széttagoltsága, pedig filozófiailag és antropológiailag egyszerű a válasz: a sokféleség egysége vagy egységben a sokféleség. Az 1990-es években folyt késhegyig menő vita a magyar nyelv egységéről vagy széttagolódásáról folytatása volt az irodalomban jóval korábban, Trianon után már elkezdődött polémiának: hány magyar […]
Két jelölt van tanszékvezetésre, egy akadémikus nincs ott, de levélben üzen: X. a jövő embere. A másik, most éppen én, ezek szerint a múlté. Mától én a múlt embere vagyok. – Dermesztő emlék: 2003-ban megyek tanítani az evangélikus egyetemre, a csoport letörve, mély csöndben. Mi történt? Kérdezem. Meggyilkolták AE tanárnőt. De hisz, kapkodom a szavakat, […]
Napi gondjaink, hogy nem jön azonnal a busz, s hogy vasárnap is lehessen friss kenyeret kapni a boltban. És kiakadunk, ha 15 percet késik a vonat. Mégis mit gondolunk? Láttam Manilában a szeméttelepen élőket. Kairóban a temetőben lakókat. Mexikóváros környékének bódévárosait. India százmilliós szegényeit. Kambodzsa szegényeit, akiknek egyetlen vesszőből font hajlékuk van, és dolgukat a […]
Sok változatban él, ismerem viccként, anekdotaként. Következzék így: Amikor Amerikában megépítették a vasútvonalat az indiánok rezervátumán keresztül, akkor az indiánok kipróbálták. Két indián felült a vonatra, gyönyörködtek a tájban, ismerkedtek a számukra teljesen idegen civilizáció adta ajándékkal, majd leszálltak az állomáson és ott leültek. Csak ott üldögéltek, míg valaki megszólította őket, hogy miért nem mentek […]
