Napló
Így kezdődött a hajnal: a vonat 10 percet késik. Majd a végén, Váradon 75 percet. Nem számít. Igaz, emiatt nem tudtam ebédelni, sőt egész nap nem ettem és nem ittam semmit. Nem számít. Biharkeresztesről visszafelé hideg a kocsi, kabát, sapka, mégis fázom. A kalauz nem tud mit tenni. Nem, nem számít. Püspökladányban egyórás várakozás a […]
Zuglóban valaki nagyon mérges. Érthetetlen, hiszen Zugló belterületének legutolsó zöldterülete is eltűnik, végre igazi város lett itten, sok-sok autóval, hosszú autósorokkal (1000 lakás = 1500 autó), kevés parkkal, végre megszűnik a Rákos-pataki szélfolyosó, mert útját állják ezek a szép betonépületek. Mi itt a gond? Itt hozzászólhat!
Egy hosszú vonatút és egy fél éjszaka: Obertone: Gerilla című regénye. Alcíme: Franciaország végnapjai. És az üzenet: “Ami Franciaországgal történik, megtörténik majd máshol is.” Kemény, letaglózó regény, disztópia (antiutópia), ami történhet Franciaországgal, Európával. A társadalmak megjavulásában hívő örök optimisták abszurdnak fogják tartani még a feltételezést is, s esztétikai kifogásokkal fognak élni. A társadalmukat féltők szorongani […]
Szeretem ezt a tájat. Megdobban a szívem, nézgelődök (tudom, hogy nincs ilyen képzés, de nekem van). Ez itt a Rákos-patak, a körvasút, a kiserdő, a Királydomb, a Kopottbáró, a Dréher-tó, Mária Terézia-kastély (nincsenek a térképeken, csak mi, illetve a kőbányai-rákosfalvai-rákosszentmihályi hagyomány nevezte így). Ez a Rákosmező, az én Rákosmezőm, itt nőttem fel, s ma is […]
Sok ezren, talán sok tízezren vannak, akik jártak az óráimra. De nem a tanítványaim. Tanítványaimat nem számoltam össze soha. Ám most, a születésnapomra, sokan eljöttek. Jöttek, a 80-as évek végének időszakából, amikor még kezdő tanárként talán nem is legjobb órákat tartottam. Az egyik most egy nagy tehetségtámogató tanács vezetője, a másik neves vállalkozó, a harmadik […]
Egy erdélyi magyar középiskolában érettségizett, a partiumi magyar egyetemre járt, magyar-angol szakra. Kitűnő eredménnyel tette le vizsgáit. A tanárok kedvelték. Egyik tanárja megkérdezte tőle: járt-e Magyarországon. Nem nagyon. Ismeri-e Budapestet? Nem nagyon. Járt Párizsban, de Budapesten csak átutazott. A tanár megszervezte a budapesti utat. Óriási gyalogos séta: új stadion, az Állami Földtani Intézet szecessziós épülete, […]
(1) A gyászév után a sors intéző keze és a susogó asszonyok által összekerül egy korához illő matrónával, akinek több rendbeli fiai és leányai vannak… (2) Az öreg kiszemel magának egy világszépséget, aki a vagyonáért elfogadja a kezét… (3) Szépet, fiatalt választ, s felteszi magában, hogy boldogítani fogja, elhiteti magával, hogy a természetben van második […]
A Mama a nagymamát jelenti, nekem ez új volt, amikor bekerültem ebbe a családba, mert a mi családunkban a mama az édesanya, a nagymama nagymama, legföljebb nagyi. A Mama evangélikus, férje református volt, ezért, még a pártállami időszak kellős közepén, amikor a városba kerültek, a Mama elment az evangélikus templomba. Másnap már szóltak a Papának […]
November 1-jén, amolyan születésnapi kedvtelésként ismét körbevonatoztam Somogy megyét. Indulás reggel 5.10-kor Kaposvárról a most kétkocsis Bzmot-tal a 100 kilométeres – négyórás menetidős – útra Siófokra. A pénztáros furcsán néz: van gyorsabb megoldás is (tudom, Fonyódon át). De én szeretem ezt a lassú járatot, a somogyi lankák között, zötyögve és dobálózva a vágányokon. Kapolyig teljesen […]
Világméretű összefogás alakult ki életemnek „hihetetlenül gyorsan és korán bekövetkezett eseménye” (BJ) kapcsán. Putyin elnök Budapestre érkezik, Trump elnök Twitter üzenetet küld, nem korlátozhattam tehát a szervezők, egykori és mai tanítványaim összeesküvését. Hol kezdjem? A Jóisten kezében vagyunk. Csoda, hogy ha egy gyerek nem hal meg 18. életéve előtt, mondta nekem egyszer egy anyuka. Engem […]
