Napló

balazsge on augusztus 23rd, 2024

2024 a Sárkány éve 53 saját nyelvű kisebbségi nemzetiség, 23 saját írásrendszerrel; az ugyanazon ideografikus írásjelekkel azonban azonban az írásban rögzített szövegeket el tudják olvasni és meg is értik; ez a kínai népet összetartó legfőbb elem (13)… nyugaton a kézírás minősége, a kalligráfia gyakorlata sokat veszített a jelentőségéből (78) minden kultúra alapja, de Kínában hangsúlyos: […]

Olvassa tovább: A kínai észjárás

balazsge on augusztus 17th, 2024

Idén is meglátogattam Voigt Vilmos tanár urat Lellén, vittem barátainak jókívánságait, aminek nagyon örült, mindenkiről tud; szelíd derűvel követi a világot. Hamar elment az egy óra, már jelezték, hogy jönnek értem, amikor türelmetlenül rámszólt: mondj valamit a majákról, Ceylonról és Perzsiáról. Burmát nem kérdezte. A majákról már meséltem, mondom, sőt arra is emlékszem, amikor először […]

Olvassa tovább: Voigt Vilmos tanár úrnál Lellén

balazsge on augusztus 16th, 2024

Az orfikus (püthagoreus) arányteória bázisa tudvalevőleg az aranymetszer. 359 A zene nem individuális, vagy kollektív kifejezés. A zene a káoszból kilépő rend első alakja, a legelső artikuláció, a hangok fátyla alatt derengő rendszer… káosz és rend összetartozik, és az ember helye a létezésben, hogy a sötét és bőszült hatalmakból veleszületett geometrikus értelmével világos és rendezett […]

Olvassa tovább: Hamvas Béla: Patmosz I. A kétzongorás szonáta

balazsge on augusztus 15th, 2024

Ki a rejtélyes J. D.? Hamvas mesterének tekintett Jakabfalvy Dénessel való kapcsolatáról és annak életútjáról írott esszéjéből derül ki: „Az egyetlen bázis a semmi. A szilárd pont a nemlétező. J. D. megértette, mert éppen az egyetlen szilárd pontot kereste.” Mesterre… nem azért van szükség, hogy az az embert olyasvalamire tanítsa meg, amit nem tud… A […]

Olvassa tovább: Hamvas Béla: Patmosz I. J. D. vagy a beavatás

balazsge on augusztus 14th, 2024

Fel- és megrázó, nyilván nagyon sok indulatot kiváltó könyv, amelynek szerzőjében becsülöm a már megszokottá vált elhallgatással, még inkább elkenéssel szembeni bátor, nyílt beszédet. Arday Géza a maga (olykor talán túl) szigorú erkölcsi mércéje szerint állítja pellengérre a fél mai magyar irodalmat. Nem fogják szeretni, akik valamiért szeretik ezeket az írókat és múveiket; ki fogják […]

Olvassa tovább: Arday Géza: Kísért a múlt

balazsge on augusztus 12th, 2024

A most olvasott mai filozófusmunkák sorába hadd tegyem be Hamvast, tőle is az újraolvasott Patmoszt, abból is csak egyetlen részt, ami Európára és napjainkra is vonatkozik: Északi korona. Jung mondja, hogy lezüllésünk egyetlen oka a wissenschaftliche Rationalismus, a szcientifikus ésszerűség. Ész, mint rögeszme. 129 Lehet, hogy Nietzschének igaza van, amikor a konzervatívok fülébe súgja, hogy […]

Olvassa tovább: Hamvas Béla: Patmosz I. Északi korona

balazsge on augusztus 11th, 2024

Már a harmadik filozófiusmunkát olvasom a héten. Az első alig volt filozófia, inkább szociológiai leírás, a második remek volt, mert a gyaloglás élet-, lélekvilágát, gondolatformáló jellegét írta le, most pedig a katalán filozófus teszi fel a kérdést: minek filozofálni? Azt értem, hogy feje tetejére akarja állítani a filozófiát: éld meg a világot előítéletek, közhelyek nélkül, […]

Olvassa tovább: Xavier Rubert de Ventós: Minek filozofálni?

balazsge on augusztus 8th, 2024

Ha már a magyar filozófus fragmentumokkal foglalkozik (lásd előző bejegyzésemet), a francia filozófus egy mindent embert érintő tevékenységben lát filozófiát, alapvető antropológiai jellemzőt, s ehhez saját megfigyelésein túl irodalmi, történelmi példákat hoz. Hogy a gyaloglás több mint fizikai tevékenység, magam is értekeztem róla valamikor régen a Turista Magazinban, talán ez volt a címe: Egy úton […]

Olvassa tovább: Frédéric Gros: A gyaloglás filozófiája

balazsge on augusztus 6th, 2024

Almási Miklós korábbi könyvében (Napóra a Times Squere-en, 1995) a globalizmus, az újkapitalizmus, a pénzvilág, az újkultúra (spot, képvilág) jelenségeit járta körül, emlékeim szerint az újra való rácsodálkozással, k. európaiknak szóló beavatással. Mostani könyvében (A tudás örömétől a szellemi vakságig. Írások a kultúra mámoráról és a műveltség leárazásáról, 2024) egy teljesen megváltozott, szétesett világ képe […]

Olvassa tovább: Almási Miklós: A tudás örömétől a szellemi vakságig

balazsge on augusztus 4th, 2024

Valaha virágzó élet volt: gondozott házak, kastély, temető, megművelt határ. Azután jött Trianon, elvágta a természetes kapcsolatokat. Kellene egy Tisza-híd, amely összekötné Belső-Magyarországgal, a legközelebbi várossal, mindig megígérik, de soha nem épül meg. Az ukrajnai háború kitörésekor menekültek tömege jelent meg a faluban. A „menekültpont” politikai katasztrófaturizmus lett. Ha naponta kilencezren lépik át menekültként az […]

Olvassa tovább: A kiürülő falu