Napló
Leszoktam a tévénézésről, de most, persze újmédiás (azaz adás után letöltős) változatban visszacsalogat esténként a Bátrak földje, sőt nem tagadom, alig várom a folytatást. Hogy miért? A kellemes kikapcsolódásért. Mesés, idealizált tájak, történelmi, néprajzi díszletek, kedves arcok, erősen tipizált jellemek, romantikus cselszövések, fordulatos dramaturgia. Az időpont: a szabadságharc bukása után, közvetlen a kiegyezés előtt. A […]
A magyar széppróza napja Balatonfüreden. Korábban előadtam már a Kisfaludy Galériában, most a tőle néhány lépésnyire lévő pompásan felújított Vaszary Galériában találkozom a fürediekkel: a téma a népi orvoslás. A (népi) orvosi nyelvemlékeinket mutatom be, szóba kerül az antropológiai nyelvészet, a szómágia, a ráolvasás, rontás, és persze a Merseburgi Zaubersprüche, a Bagonyai és a Szelestei […]
Negyedik indiai expedícióm öt (hat) vallás szent helyeit kereste fel. Indulás Észak-Indiából, a pakisztáni határ mellett fekvő Amritsarból, a szikhek szent városából, ahol 1984-ben az Aranytemplom kifüstölésével vérbe fojtották a szikh szeparatista mozgalmat – s a bosszúnak lett áldozata Indira Gandhi. Ma béke honol az Aranytemplomban és Amritsarban. A szikh fővárosból induló “superfast” expresszel áthaladunk […]
India közepén, Delhitől és Agrától délre fekszik Gwalior. Egy órási erődrendszer köré települt, föntről látszik a sok ezer ház, amelyeknek főleg a tetején (a lapos háztetőkön) folyik az élet: ruhaszárítás, valamint az indiaiak kedvenc időtöltése: a sárkányozás. Gwaliorban helyi egyetemistákkal találkozom. Főleg mezőgazdaságot, informatikát tanulnak, az informatika révén benne élnek a nagyvilágban, de mondjuk Magyarország […]
A szikhek szent helye, az Aranytemplom egy nagy szent medence közepén. Egész nap vonulnak ide az emberek. Lándzsás őrök. Csak mezítláb. Akkor is, ha hideg van. Belelépve egy lábmosóba, és persze félve a fertőzésektől. A cipő a hátizsákban sem lehet. De ha már eljöttünk ide, csak meg kell nézni, be kell menni. Lenne szőnyeg, de […]
Szikh, muszlim, buddhista, dzsain, hindu. Vigyázzatok magatokra, van ez a koronavírus. Ne félj, M., Indiában vagyunk, itt nincs koronavírus, de kínai se. Persze, ha korlátozások lesznek, beleeshetünk. De egyelőre még járjuk az indiai vallások szent helyeit: Amritszárban kapkodjuk meztelen talpunkat az Aranytemplom, a szikh vallás székhelye körül, botos szikh őrök figyelik léptünket, mi pedig arra […]
Húsz éve tartom Kultúra, kommunikáció, retorika (hallgatóim szerint: Kukori) címmel nagyelőadásomat a bölcsészkaron. Idén majdnem 400 hallgató vette fel. A vizsgára való beugró: egy esszé. Idén ezt a címet adtam: +/- harminc év. Kitalálható, hogy mire gondoltam. A rendszerváltásra (változtatásra, változásra), illetve arra, hogy a mai hallgatóim hogy képzelik el életüket harminc év múlva. Komolyan […]
A nyolcvanas évekig még szombaton is volt iskola. Szüleink szombaton délig dolgoztak. Emlékeim szerint anyám mindig dolgozott, de mindig volt szabadideje is. Nem volt ilyen sűrű és pontos a tömegközlekedés, de mindig elértünk mindenhová időben. A boltok vasárnap zárva voltak. Az első hűtőszekrények, televíziók, mosógépek a hatvanas évektől kezdtek terjedni. Minden nap főztünk, a hétvégén […]
Új erőt, célokat, területeket kívánt a retorikába lehelni Chaim Perelman (1912—1984), a lengyel származású, 1925-ben Brüsszelbe emigrált filozófus, a brüsszeli egyetem professzora, akit olykor a „huszadik század Arisztotelészének” is neveznek. Első magyar nyelvű könyve, A retorika birodalma nemrég (2018) jelent meg magyarul. Perelman a filozófiai hagyományokra alapozva jelöli ki a retorika helyét a modern társadalomban. […]
Színház a színházról. Előadás egy előadásról. Darab arról, hogy nincs darab. Ha egy darab a darabról szó, az metadarab, s az veszélyeket rejt magában. A színészek elfelejtik a darabot, keresik a súgót, hogy végre legyen segítségükre, de ő nincs. Talán beteg lett, talán kevés volt a fizetése. Várják a súgót, ugyanúgy mint akik reménytelenül Godot-ra […]
