Napló
Sok változatban él, ismerem viccként, anekdotaként. Következzék így: Amikor Amerikában megépítették a vasútvonalat az indiánok rezervátumán keresztül, akkor az indiánok kipróbálták. Két indián felült a vonatra, gyönyörködtek a tájban, ismerkedtek a számukra teljesen idegen civilizáció adta ajándékkal, majd leszálltak az állomáson és ott leültek. Csak ott üldögéltek, míg valaki megszólította őket, hogy miért nem mentek […]
Az első pillantás: 2005 Visszatérés: 2015 Harmadik út: majakutatás: 2019 Itt hozzászólhat!
Az első világháború végén, a trianoni békediktátum előtt és után több helyen is kitört felkelés a megszállókkal szemben. 1919 január végén történt a balassagyarmati „csehkiverés”, ezért kapta meg a város a civitas fortissima (legbátrabb város) kitüntető címet. 1920. augusztus 1-én a nyugat-dunántúli őrségi Kercaszomor lakói űzték el a megszállókat, ezért ők a „legbátrabb falu” kitüntetést […]
Máriaradna (Arad megye) búcsújáróhely, gyógyulások, fogadalmak, hálák színhelye. A búcsújárók szokása, hogy az oltárok körül hálatáblákat (feliratokat, tárgyakat, idegen szóval votivokat vagy offereket) helyeznek el. Máriaradnán különös változata alakult ki a hálatábláknak: kis festményeken örökítik meg azt a balesetet, amelyet Mária elhárított (Maria hat geholfen). A hálafestmények a naiv népművészet olykor kicsit riasztó, de mindenképpen […]
A szép lány a buszon ült, magában. Arcán kedves nyugodtság, nézett kifelé. Fölötte álltam (kapaszkodtam), nem tudta elkapni a tekintetemet. Mi tetszett benne? Huszonéves volt, hosszú haj (szolid viselet, de a ruhákat nem tudom leírni). Leginkább a tekintete, az arcvonásai tetszettek. Keze ölében összekulcsolva. Táska mintha nem lett volna nála. Nyugodt volt, nem kapkodott, nem […]
Szép, vadregényes, érintetlen táj, zöld fákkal, pocsolyákkal. Hol járunk? Hát Zuglóban. Zugló közepén. Ez a zuglói piac parkolója. A Zöld Zugló program talán azt jelenti, hogy mindent meg kell hagyni a maga természetes közegében. Természetesen az utakat, járdákat is békén kell hagyni, vagyis, ha már korábban elővigyázatlanul szilárd burkolattal láttak el egyes helyeket, azokat hagyni […]
Temesvártól félóra vonattal. Régen a vasútállomásról Etelka névre hallgató kisvasút közlekedett a parkig. (Maradt erről fotó? És miért Etelka?) Buziásfürdő neve az ómagyar buzjás (bodzás) szóból való, első említése: Buzus (1369). A török kiűzése után szerbek, románok, majd németek, szlovákok települtek be. Fürdője a 19. században fejlődött ki. 1876-ban egy 100 méteres próbafúrásból 35 m […]
Az Arad melletti Hegyalja a történelmi Magyarország híres szőlővidéke. A mai Ménes, Minis alakban már a 13. században felbukkan. A helyi legenda szerint Kölcsey a Himnusz eredeti sorát így írta le: Ménes szőlővesszein nektárt csepegtettél…, de később Ménest kicserélte a jobban hangzó Tokajra. Sajnos a Ménes változatra egyelőre nincs adat, teljesen megfelelő Tokaj is, persze […]
Temesvár mellett, a Bánátban, a Berekszó vize mellett található egy szabályos kör alaprajzú falu: Charlottenburg (Saroltavár, románul: Sarlota vagy Barita). A Mária Terézia korabeli tudatos faluépítés és betelepítés emléke. Olasz és német családok költöztek a kör alakúra tervezett faluba. Belső átmérője: 210 m. Középpontjában templom, falukút, iskola. A falu közepét korábban két gyűrű eperfa vette […]
Bánsági túránk egyik állomása a négyzethálós telepítésű, széles sugárutas, közös kerekeskutas egykori sváb falu, Niczkyfalva. Itt, az egyik sarokházban született 1953-ban Herta Müller, a későbbi (2009) irodalmi Nobel-díjas írónő, aki még a diktatúra idején elhagyta Romániát és Németországba emigrált. Betérünk a településre, keressük a házat. Alig akad teremtett lélek, a házak többsége kihalt, csendes, némelyiknek […]
