Napló
Reggel fél nyolc körül a fekete 7-esen: kínai srác a régi, kisalakú, barnás színű Olcsó könyvtár sorozatban olvassa az Odüsszeiát, a könyvjelzője magyar kártya, már a végén tart, talán Odüsszeusz hazatérésénél. Körülötte a magyar srácok fülüket bedugva bámulnak bambán a világba. Itt hozzászólhat!
Van, ki tudni véli hogy mikor, miért, kinek faragták a kőszobrokat a húsvét-szigetiek azazhogy nem is ők mert nevüket se tudjuk mindent titokba zártak nincs meg a kódjuk csak egy biztos: voltak ők ezer évig elzártan éltek s ha nem faragtak volna szobrokat nem lennének titkok, kérdések Itt hozzászólhat!
A Húsvét-szigetet féltve őrzik, a chileiek “mágikus szigetnek” is nevezik. Ma a világ legnagyobb szabadtéri múzeuma. Kb. 7000-en laknak a szigeten (fénykorában 5-30 ezer között lehetettek a lakosok, de persze ezt sem tudjuk biztosan). Szeretnék elkerülni azt, hogy a turistatömeg tönkretegye a szigetet. A turizmusból élnek, vendégszeretőek. A jelentősebb szobroknál őrbódé van, a szobrok estig […]
Örök kérdés, hogy a húsvét-szigetiek miért kezdték el faragni szobraikat, miért faragtak egyre többet és nagyobbat, miért nem elégedtek meg néhánnyal, és kisebbel. A “halmozás” talán valamilyen versenyre utal. Talán egymást akarták túllicitálni. Talán sok szabadidejük volt, és nem tudták másutt levezetni energiáikat. És nem törődtek a szállítás nehézségeivel sem. A húsvét-szigetieknek sem állt rendelkezésére […]
A húsvét-szigeti kutatások fő ösztönzője Thor Heyerdahl norvég fölfedező és világjáró, aki makacsul ragaszkodott ahhoz az elképzeléséhez, hogy a Földnek van egy régebbi történelme is (ezt követte az ugyancsak magányos gondolkodó Várkonyi Nándor is a Sziriat oszlopai-ban). Heyerdahl ezt a Húsvét-szigetre is rávetítette. Mai tudásunk szerint a Húsvét-szigetet nyugatról a polinézek telepítették be, s minden […]
Ha a monolitikus szobrok nem lennének, a kutya sem látogatna a Húsvét-szigetre. De most sokan utaznak. Csak Chilén keresztül, Santiagóból lehet megközelíteni. S bár a Budapest–Húsvét-sziget légvonalban 15.049 km, repülővel Isztambulon, Bogotán át, majd Panamán, Isztambulon át vissza összesen 40.345 km-t repültünk. Napi egy, esetleg két gép repül Santiagóból a Húsvét-szigetre (oda 5, visszafelé 4 […]
A Húsvét-szigetet 1722. április 5-én holland hajósok fedezték fel. De nem tudhatjuk, hogy korábban nem kerültek-e oda hajók. Az első tudományos leírás Cook kapitány 1774-i évi látogatásához kapcsolódik. A 19. században perui kalandorok a szigetről ezernyi embert hurcoltak el rabszolgának, s csak nagyon kevesen kerültek vissza. A “felfedezőkkel” együtt érkező járványos betegségek pusztították a lakosságot, […]
A Húsvét-sziget a Földön minden más lakóterülettől a legtávolibb hely, ahol éltek, élnek emberek. Valóban a világ végén van. Klímája nem rossz, az átlaghőmérséklet 16 fok körül van, a fagy ismeretlen. Mostanában “tél” van, hűvösebb idő, de mindvégig kellemesnek tűnt, éjjel sem volt hideg. Sőt, még fürödni is lehetett a Csendes-óceánban (a visszaállított kőszobrok tövében) […]
Rapa Nui szobrai tragikumot árasztanak. Eddig 887-et számláltak meg belőlük. Nincs köztük két egyforma. Merev, komor tekintetűek, amelyiknek a szemét is restaurálták (korallból volt), szemgolyója a magasba néz. Magas rangú ősök, főnökök (síremlékei)? (Polinéziában a nagy, embert ábrázoló fa- és kőszobrok faragása másutt sem ismeretlen.) Főleg férfiak, de nők is, sok esetben nemtelenek. A tengerparti […]
Rapa Nui, azaz rapanui nyelven Nagy Evező, a világ Húsvét-szigetnek nevezi, mert állítólag 1722-ben húsvét napját fedezték föl (és ne mondjuk Húsvét-szigeteknek, mert ez egy sziget, igaz, mellette leszakadva van néhány róla levált kőtömb, ami már külön áll). Tehát nem tudjuk, hogy volt-e valaha neve, mert lakói nem tudták, hogy van-e egyáltalán rajtuk kívül élő lény […]
