Napló
Alighanem ötven éve ismerem a lapot, harminc évig írtam is bele, több kötetnyi nyelvi és jó néhány útleírásom jelent meg ott. Emlékszem, 1978 karácsonyán majd szilveszterkor mekkora hatása volt Illyés Gyula írásának. Rácz Endre hívott meg az Anyanyelvünk rovatba, s írtam mindaddig, ameddig nem mondták, hogy akkor most már ne… Nem az írásaimmal volt baj, […]
Reggel kinyitottam az ablakot a sátoraljaújhelyi panzióban, és valamiért eszembe jutott: Ich hab’ keine Angst…, dúdolgattam egy húsz-huszonegy éve nem hallott slágert Milvától, de rosszul tudtam, csak kósza német szavak jutottak az eszembe. Egy elkoszlott kazettán volt meg ez, talán 1981-ből, Berlinből, amikor ottani barátaim másolgattak át nekem számokat. Most rákerestem a neten, rajta van […]
“Közös értékeink megbecsülése jegyében” kaptam meg Kubassek János földrajztudóstól a vele készült interjúkötetet (Magyarok, üljetek mellém!). A közös értékeink mindjárt kiderülnek, a közös előzmény: Jakucs László professzor tanítványai vagyunk, ő tudományos értelemben, én meg csak amolyan laikus természet-barlang járóként, igaz, Jakucs professzor 1995 táján barlangásszá avatott a Béke barlangban (most is fáj a helye). De […]
Tihanyban, a kultúrák találkozásának ezeréves helyszínén, ahol elsőként bukkantak fel a leírt magyar szavak, Korzenszky Richárd atya újabb közösségteremtő terve: egy anyanyelvi meditációs liget. A világ minden tájáról jönnek ide, legyen itt egy liget, minden ember anyanyelvének a ligete. Ezt az álmát mondta el az atya, és ismerve őt, ezt meg is valósítja. A 52. […]
A színház minden – a történet semmi. Hogy egy borbély féltékenységből meggyilkolja a feleségét? A Nemzeti kisszínpada világszínházba, spanyolul, angolul, oroszul, valamint magyar “etnikai” dialektusban pergő jelenetekbe, őrült zenei-táncos tobzódásba, a szappanoperák, a kibeszélőshow-k, a sztorimagazinok világába helyezi a szerencsétlen borbélyt, aki kapaszkodni próbál orvosához, szerelméhez, gyermekéhez, de mindhiába. A látvány erős, a történet semmi, […]
Hogy van ez: Állítólag a választók rejtőzködnek, mert félnek. Ezek szerint a 2/3-ot összehozó választók féltek, sőt félnek most is, mert azt hallom, senki nem vallja be, hogy a 2/3-ra szavazott. De akkor ki kelti a félelmet? – Hogy is van ez: állítólag gyűlöletkampány zajlott a migránsok és “sorososok” ellen, de én arra is emlékszem, […]
Dunántúli, azon belül főleg somogyi népszokásként ismerem: fa matuzsálemekre aggatott szentképek, Mária-képek (képesfa, Mária-fa). Ezekhez zarándokolnak az emberek, virágot visznek, imádkoznak. Mi a képesfa? Általános jellemzője, hogy egy idős fára, vagy a fa odvába, szobrot vagy szentképet helyeztek. Ezek idővel a helyi közösségek számára szakrális hellyé váltak. A szokás (az archaikus népi imákhoz hasonlóan) talán […]
A gyermek az apa teremtése… A fiára büszke, de fiát elengedni nem tudó, sőt uralni akaró apa és az önálló életet élni akaró fiú párharca; mely tudományos nézeteikre is kiterjed. Mindkettő becsvágya, büszkesége oly erős, hogy kapcsolatuk megszakad: “a maga vérébe gázoló magyar” (334). Bár a büszkeség, a harag, a düh mélyén azért pislákol még […]
Régóta figyelem a költészetét. Kedvelem a verseit. Egyszer a rádióban, karácsonyi Tetten ért szavakban felolvastuk egy szép, érzelmes írását. A munkatársam szeme megtelt könnyel. S akkor megéreztem, hogy nagyon sok hallgatónk szívét is megérinti. Egy ideje levelezünk. Még sohasem találkoztunk. Levélbarátságnak nevezik az effélét. Nem írom ide a nevét, nem vagyok felhatalmazva, de idézek tegnapi […]
Horger Antal nevét csak negatív környezetben tárgyalják. Hogy eltanácsolta József Attilát a szegedi egyetemről, holott a dékáni tanács álláspontját közölte: nem kaphat egyetemi diplomát. – Az Irodalmi Jelenben Onagy Zoltán azt lebegteti egy nem azonosított forrás nyomán, hogy Horger valójában a fiúkat szerette, s így állt bosszút József Attilán. Későn nősült, s második feleségével verekedésig […]
