Napló
…akkor ünnepeltünk így, amikor Nárcisz összejött saját magával… (Herkules-mesefilm, 1997). Mostanában mindenhol összejön. Bárhol járok a világban, mindenki rogyásig fényképezi magát degenerált pózokban. Indonéziában szelfijegyet szednek a látnivalóknál. Én persze elsunnyogok jobbra-balra, nehezen viselem a turistának nevezett tömeget, amelytől már látogathatatlan Velence, Róma, Barcelona, Párizs (no, a trianoni kastélyt nem sajnálom), és most már a […]
171 éve, április 6-án volt a nevezetes isaszegi csata. Egykor vezettem ide gyalogtúrát, kerekeztem Kőbányáról, oltottam erdőtüzet, ma pedig a ragyogó napsütésben körbejártam a honvédemlékművet, kálváriát, az Árpád-kori körtemplomra épült részben gótikus Öregtemplomot, a Petőfi-fát, és persze a honvédsírokat, ahol egy Makovecz-emlékmű és egy faragott harangoszlop fogadott. Idén nem szervezhetünk csoportos túrát a honvéd hősök […]
Friss gondolatokat találok Karácsony Sándor munkáiban, most éppen Az irodalmi nevelésben. Annyit okoskodunk, pedig 79 éve kimondta: “Irodalomra csak irodalommal lehet nevelni s az irodalom elemzése (az irodalmi élmény tudatosítása) mindig csak nyelvi elemzés lehet.” (3) Semmit sem tanult a tudomány és közéletünk abból, hogy: “Magyar észjárás szerint a jel jelentése közvetlenül jött az ősszemléletből, […]
Csoóri Sándor írta 1988-ban a Hitelben: romlott a magyar társadalom, férges, az erkölcsi viszonylagosság beteggé rágta. A népesség fogy, az adósság és a halálozások száma nő. A családok felbomlanak, az öngyilkosság, az alkoholizmus magyar betegségnek számít. A lelkek eldurvultak, szegénység, a nyomor, véghelyzetben a határon túli magyarság… Ezeket a (hungaro)pesszimista sorokat idézi fel Mohás Lívia […]
Apám kilencéves volt, amikor Ady meghalt. Apám magyar és latin szakos tanár lett, Adyt nem szerette. Amikor én a gimnáziumban Adyt tanultam, kezembe adta Makkai Sándor: Magyar fa sorsa (A vádlott Ady költészete) című könyvét (Erdélyi Szépmíves Céh, Cluj-Kolozsvár, 1927). Benne ceruzás jegyzeteivel. Ő inkább bírálta, én meg megszerettem Adyt. Ilyesmiket glosszázott: saját életének pocsolyája, […]
A szexualitás fejlődésének megismerése kapcsán jobban megérthetjük a jellegzetesen emberi vonásainkat: a kultúrát, a beszéd képességét, a szülő-gyermek kapcsolatot, eszközhasználatot. Az emberi szexualitás főbb jellemzői: magántermészetű párosodás (intimitás), szaporodás, örömszerzés. Továbbá: párkapcsolat (házasság), közös szülői gondoskodás, rejtett ovuláció, klimax. Az evolúcióbiológus Jared Diamond az állatokétól merőben eltérő emberi szexualitás jellemzőit igyekszik feltárni. Mi, emberek, ahogy […]
SEBŐK: Harmincéves voltam, mikor elvittek a háborúba, harminchat, mire hazakerültem. Öt év hadifogságban. Nem hinném, hogy a börtön rosszabb lehet nála… Onnan ezrével jöttek haza idegroncsként az emberek… Én a szibériai flóra magvaival jöttem haza… meghonosítottam itthon néhányat… Negyvenkét éves voltam, mikor te születtél. Mit félsz az időtől, Zoli? ZOLTÁN: Eh… Mit érek én a […]
Pomogáts Bélának (1934) harmincezres könyvtára van (és négy-öt macskája), nekem talán ötezres (és egy macskám), viszont van egy külön Pomogáts-polcom. (Ezek szerint egy macskára kb. 5 könyv esik.) 85. születésnapjára jelent meg portrékötete, benne Cseke Péter kismonográfiájával, Gáspár György és Benedek Anna által készített életútinterjúval, valamint Pomogáts Béla könyvészetével, életrajzi adataival és képmelléklettel. Az életútinterjúban […]
Olvassa tovább: Pomogáts Béla: egy irodalomtörténész portréja
Tartózkodom attól, hogy a témában véleményt mondjak, bölcselkedjek. Konfuciusz jut eszembe, amikor megkérdezték tőle, hogy miként vélekedik a halálról, azt felelte: Az életet sem ismerem, honnan ismerném a halált. Most Konfuciusz vidékéről ismét elszabadult egy vírus és rendet (rendetlenséget) vág a világban. Apró kérdésekben sem ugrok már azonnal, világjárvány kérdésében pedig abszolút fatalista vagyok: jön, […]
Ligeti Vilma a hatvanas évek elején több évet töltött Indiában, zongorázást és francia nyelvet tanított. Két könyvben, naplószerűen írta meg élményeit. A pontos részletábrázolás mellett (megelevenednek előttem az általa leírt, általam mostanában látott helyzetek) a dramaturgiája is kiforrott: egy-egy témát felvet, azután jönnek a kitérők, de visszatér rá. Például a hindu hagyományban szereplő erotizmus és […]
