Napló

balazsge on február 17th, 2019

Az expedíció célja a civilizációtól legtávolabb lévő, csak gyalog megközelíthető egykori legnagyobb maja város, El Mirador volt. A legközelebbi lakóhely gyalog kb. 35 km-re fekszik. De hogyan képzeljük el az ezer éve magára hagyott, dzsungel mélyén megbúvó egykori várost? A rekonstrukció, a makett szabályos talapzatokat, mértanilag (és állítólag csillagászatilag) egymáshoz illeszkedő épületeket mutat: különböző nagyságú, […]

Olvassa tovább: El Mirador – ma

balazsge on február 16th, 2019

Guatemala és Mexikó között egy végtelennek tűnő sík területet dzsungel borít. Nincsenek utak, települések. A határ a térképen egy egyenes vonal, képzelt határ. Csak néhány domborulat emelkedik ki. Ha ezekre fölmászunk, körben a táj egyetlen végtelen egyenes. Alul a zöld őserdő, madarakkal, leginkább (pók)majmokkal, bőgő-, szerintem ugató majmokkal, koátikkal (ormányos medvékkel) és persze jaguárokkal (de […]

Olvassa tovább: A dzsungelben

balazsge on február 15th, 2019

Az El Mirador maja város, a máig ismert legmagasabb maja piramissal (La Danta 72 m) Guatemala és Mexikó határán óriási őserdőben fekszik. A terület sík, s a hatalmas fák közül kikandikáló néhány emelkedésen (piramis) kívül csak a végeláthatatlan dzsungel látszik. Eltöltöttünk néhány napfölkeltét és naplementét a piramisok tetején, megragadott a végtelen dzsungel látványa, az az […]

Olvassa tovább: El Mirador expedíció

balazsge on február 11th, 2019

Aligha gondoltam volna 2005-ben, mikor először pillantottam meg a tikali piramisokat, hogy rabul ejtenek. Nem készültem Amerika- vagy majakutatónak, nem is vagyok az. Azután véletlenül (?) elolvastam Jared Diamond Összeomlás című könyvét. Ezt próbáltam megértetni Alfonsóval (maja), Ulffal (német), Miguellel (francia), Bogdánnal (román), miközben hat napig gyalogoltunk a guatemalai őserdőben El Mirador eltűnt és nemrég […]

Olvassa tovább: 4. maja expedíció

balazsge on január 11th, 2019

Lükő Gábor a nagy magányos magyar gondolkodók, kutatók egyike. Azok közül való, akik elsajátították a tudományos munka alapjait, de merészen önálló, egyedi útra tértek, ahhoz ragaszkodtak azon az áron is, ha a „hivatalos”, vagy „akadémiai”, vagy újabb szóval „érvényes” tudomány nem nagyon kívánta elfogadni, befogadni munkásságukat. Ismerünk ilyen nyelvészeket, művészettörténészeket, irodalmárokat és néprajzkutatókat is. Lükő […]

Olvassa tovább: Lükő Gábor, a nagy magányos

balazsge on január 9th, 2019

Ma láttam élőben először! Sorsát figyelemmel kísértem, mióta megtudtam, hogy a Pelso névvel ellátott tál és az egész készlet Magyarországról kerülhetett el, s beragadt a mocskos műkincs-kereskedelem mocsarába. Tanítványom, Juhász Zoltán vezette kis csapatunkat a Nemzeti Múzeumban, önmagában dicsérendő, hogy egyetemistáknak kínálnak lehetőséget tárlatvezetésre. Zoli mesélt az 1700 évvel ezelőtti Pannóniáról, Seusóról, és az 1980-as […]

Olvassa tovább: Seuso

balazsge on január 8th, 2019

Ne legyen vasárnapi boltzár, tüntessünk ellene. Legyenek nyitva a boltok éjjel-nappal, vasárnap is. – Sikerült elérni, a kormány visszavonta a vasárnapi bolti szünnapot. Pedig egy évig el lehetett viselni. Pedig életemnek nagyobbik felében volt, és Európa nagyobbik felében van vasárnapi boltzár. És ha vasárnap zárva lennének a boltok, akkor például a bolti alkalmazottak is pihenhetnének. […]

Olvassa tovább: Szarvasokoskodás, kecskeszillogizmus

balazsge on január 7th, 2019

Gál Sándor bájosan szép, elgondolkodtató esszéje: A mítoszi küszöb: A Gyöp. Gál Sándor szerint létezik egy „anyanyelvi időzóna”, melyen belül akár még érthető is lehetne ez a mondat: „Bal lábán sarka vett, jobb lábán szélső talpa hasított”. A kacsák, libák, csirkék tulajdonjeléről van szó. Gyermekkorában tanulta, használta a Komárom megyei Búcson. De ezt ma már […]

Olvassa tovább: Mítoszi küszöb

balazsge on január 6th, 2019

Van hét főbűn, de Konrad Lorenz szerint nyolc halálos bűne is a civilizált emberiségnek. 1973-ban írt gondolatai mindennél aktuálisabbak. 1. Túlnépesedés: “Sok ember összezsúfolása kis helyen az emberi kapcsolatok kimerülésén majd feladásán keresztül elembertelenedéshez vezet, és agresszív magatartást vált ki” (24) 2. Az élettér pusztítása: a rablógazdálkodás csak az ember sajátja 3. Versenyfutás: puszta haszonelvűség, […]

Olvassa tovább: Nyolc halálos bűnünk

balazsge on január 5th, 2019

Újraolvastuk. Bolyais hallgatóim szerint élvezetes stílusban megírt tanulságos etnográfiai esszé.  “Ha etnográfusaink nem ismernék: a bicska a templomban is jó” (25). Apró részletek jönnek elő: káromkodás, gyerekek (szülők) verése, a nők szerepe (“A nőkön fordult meg ott is minden” 33. – mint Illyés esetében is). Valószínűleg sokaknak kellene magyarázni, mi az a puszta, cseléd, zsellér, béres, […]

Olvassa tovább: Puszták népe