Napló
Ötletes geggel indul: Petőfi Sándor verse József Attilához; a darabban kiderül, hogy ez még az apa ötlete. Úgy kapcsolódik a szabadszállási tájmúzeum megnyitásához, hogy majdnem itt született Petőfi (viszont itt bukott el a követválasztáson), s innen indul a fikció: tájmúzeum, ami thai-múzeum, is lehetne, Kelet, Japán, kabuki, sógun (politikai hatalmat gyakorló vezér), összekapcsolódva az alföldi […]
Kis számadás 2025-től: 5. maja expedíció (Guatemala, El Mirador, a 6 évvel korábbi expedíció megismétlése nyakig érő sárban) Idei kedvenc könyveim: Gárdonyi kisregényei (Szunyoghy, Te Berkenye, Ábel és Eszter), Borbély Szilárd: Nincstelenek, Tersánszky Józsi Jenő: Életem regénye, Kosidowski: Aranykönnyek királysága; Az isteni eredet tudata: Hamvas Béla hagyományai Idei kedvenc filmjeim: Kamaszok, Hunyadi, Száz év magány, […]
Az ismert alapsztori (érkezik egy revizor, mutassuk a jobbik arcunkat) dugig további alkalmi poénokkal, Üdvözlöm Németh Sándort, Úgy tudom, jogom van letiltani ezt a beszélgetést – De ez egy élő adás! – Hogyan jött? – Gondolom, nem gyalog (még vártam: Hogyan tudta ezt kiszámítani, talán matematikus ön?). De ez csak a felszín, a poéncunami nemcsak […]
Az év nagy filmélménye volt a tízrészes Hunyadi. Gyermeki öröm a múltba visszamerengni. Jókain nevelkedett elvárásainknak tökéletesen megfelel. Történelmi tanulmányainkat fölelevenítő, és kiegészítésre sarkalló, cselekményes, fordulatos film – remek filmi eszközökkel, helyszínekkel, hangulatokkal; nem sztárszereplőkkel, ami még inkább az eseményekre, konfliktusokra való odafigyelést erősítette. Azért Zsigmond király szerepében kiemelném Gálfy Lászlót; a főszereplőt, Hunyadit (Kádár […]
A hindu család keralai nagy házának emeletét kiadják egy művész fiatalembernek (a keralai fűszerraktárakból alakít ki galériát); szerelmes lesz belé a hindu család írónak készülő fia, de ő meglepetésre a család által szigorúan fogott húgával szökik meg. Mindkét fiatalban fájó sebet üt az első szerelem; de a felszabadítás élményét is megadja. A film egyszerre szól […]
A paleolitikus társadalmak számára a művészet a túlélés eszköze volt, és a világ taktilis, tapasztalatai és örömteli fölfedezése. A cél: művészetté tenni az életet. A művészetben Isten felé fordul az ember. (Kőrösfői Krisch Aladár) Művészet nélkül nincs teljesség. (Kodály Zoltán) A művészet az emberben és a természetben megnyilvánuló rejtelmesnek, isteninek érzéki visszaadása. (Liszt Ferenc) A […]
Egyszer megkérdezték Arisztotelésztől: „Téged egy cseppet sem zavar, hogy mindenfélét beszélnek rólad a hátad mögött?” A filozófus megvonta a vállát: „Ha nem vagyok ott, tőlem meg is verhetnek.” Mi a baj, ha rosszat mondanak rólad? Ha jót mondanak, azt elhiszed? Ha nem tudsz hálás lenni azért, amit Isten adott, akkor nézz körül a világban, és […]
Ha a maják Közép-Amerikában az Újvilág görögjei, akkor az inkák Dél-Amerikában az Újvilág rómaiai: „szerepük hasonlít a rómaiakhoz, a Földközi-tenger medencéjében”. (200) A rómaiak kb. 85 ezer kilométer utat építettek, az inkák 16 ezret, igaz magas hegyeken át is. (228) Az egész keresztény világban nincsenek ilyen remek utak! kiáltott föl Pizarro (229) – Az egész […]
Passuth László Esőisten siratja Mexikót című remek, Közép-Amerikában állítólag iskolai olvasmányként bevezetett könyvének párja Kosidowski ismeretterjesztő regénye, amely El Dorádó felkutatásáról, Dél-Amerika, különösen az inkák birodalma elfoglalásáról, Peru megalapításáról szól. Annyira párhuzamos könyv, hogy Passuth könyvének főszereplője, Cortes elmeséli az állítólag rokon Pizarrónak, hogyan sikerült maroknyi spanyol konkvisztádorral elfoglalni a hatalmas túlerőben lévő azték birodalmat; […]
Itt hozzászólhat!
