Napló
A kevélység: a létezés (Egyként, egyedüliként lét) szenvedélye; szemben a Másikkal; önszeretet; a legnagyobb erényeket ellentétükbe fordítja (szerelmet gyűlöletté, tökéletességet káosszá), mások megtagadása, a beleérzés megtagadása. A korábbi vallási jellege ma össztársadalmivá válik. Látványtársadalom, nárcizmus, tudományos és politikai gőg, valamint nagyon sok kis gőgös, sznob. A hét főbűn egyike, mert kárhozatra rendel. Megjelenési formája: kérkedés, […]
Ki lesz a megváltó? Kérdezik a temető irodájában. Nővérem ráér, ezért talált egy szép helyen fekvő sírhelyet, s rávett, hogy szüleinket költöztessük oda, s majd egyszer mi is oda kerülhetünk, sőt még másoknak is szorítunk helyet. Testvéremmel nem ellenkezem, elmentem vele a temetőbe, megnéztük a sírhelyet, rámondtam, hogy tetszik (pedig nekem minden sír, sírhely egyforma), […]
Minden percében mai tragédia: válás, szemrehányás, bosszú, és sajnos abban is mai, mert mai példák is vannak rá: bosszúból a saját gyerek megölése. Gyakorlatilag díszlet nélkül, pusztán beszédre alapozva. A figyelem egy percre sem kalandozik el, annyira drámai. Írnék többet az Euripidész-darabról, ám a főszereplő, Szűcs Nelli, annyira pontosan látja, hogy csak őt idézem: “El […]
1989 Szövegszerkezeti sajátosságok Temesi Ferenc Por című regényében. Magyar Nyelvőr 113. (1989) 314-26. + 5o klny. 1992 „A magyar nyelv az én szerelmem.” Beszélgetés Temesi Ferenccel. Magyar Rádió, 1992., „A magyar nyelv az én szerelemem.” Beszélgetés Temesi Ferenccel. Édes Anyanyelvünk, 1992/4. (október) 3. 1993 Mondolat. Temesi Ferenccel Szegeden, Magyar Televízió, 1993. 1997 Szövegtani-stilisztikai jegyek Temesi […]
Bertolt Brecht folyamatosan jelen van. Játsszák a színházak keleten és nyugaton. Holott „mozgalmi” vagy forradalmi, más megközelítésben epikus színháza és kommunista volta erre predesztinálná. A kaukázusi krétakör nemzeti színházi bemutatóján brechti színházra készülünk, és élményszínházat kapunk. Holott inkább a drámai színház jellemzője az érzelmi élményközvetítés. Avtandil Varszimasvili, a grúz rendező mélyen átérzi a darabot, hiszen […]
Itt hozzászólhat!
A téli, karácsonyi ünnepkörben gyakran találkozunk Jézuskával. A magyar néphagyományban gyakran a kedveskedő kicsinyítő képzős változattal szerepel. Csak a Jézuska hozhat ajándékot, Jézus nem. Jézus nevével egybecseng Jessze (Dávid király atya, Dávid házának ősatyja, eredetileg héber: Isai, ’Jahve embere’ 1Sám 16,18-22) neve. A magyar folklórban létezik Jessze-fája (Jézus Jesszéből eredő családfája, pl. gyöngyöspatai templom oltára), […]
Jung: Emlékek, álmok, gondolatok (Európa, 1987) Eredetileg Freud nézetét osztottam, amely szerint a tudattalanban ősrégi tapasztalatok maradványai lelhetők föl (213) Fantáziákat, álmokat írogattam, amiknek a tudományhoz semmi közül se volt. Akkor hát micsoda? Művészet. (227); Nem tudom, mi okból jött létre a világmindenség, és soha nem is fogom megtudni. Így hát el kell ejtenem ezt […]
Emlékek, álmok, gondolatok (Európa, 1987) nem tudok lappangó pszichózisokat kezelni, ha nem értem a jelképrendszerüket. Akkor kezdtem a mitológiát tanulmányozni (167) Orvos: más-más nyelven kell beszélni minden egyes pácienssel, a döntő az, hogy emberként álljak egy másik emberrel szemben (167); nem elég az orvosi képzettség, mert az emberi lélek horizontja sokkal többet fog át, a […]
Emlékek, álmok, gondolatok (Európa, 1987) A lélek spontán módon hoz létre vallásos tartalmú képeket, tehát a lélek “természeténél fogva vallásos” (10) Azt, hogy mi az ember, minek látszik az örökkévalóság jegyében, csak a mítosz segítségével lehet kifejezni (15) Életem külső dolgainak emléke nagyrészt elhalványult… Hanem a másik valósággal történt találkozások, az összeütközés a tudattalannal örökre […]
