Napló

balazsge on szeptember 26th, 2018

Sok könyvet kapok, tisztességből valamennyit el szoktam olvasni. A bejegyzés szerint 2000.08.11-én kaptam Németh Istvántól az Iker-bakterház című kis kötetkét. Most került sorra. Egy anekdotás kedvű vasutas meséli el életét: gyermekkorát egy bakterházban, szakmunkás-időszakát a 21-es ipari szakmunkásképzőben (Angyalföld, Úristen, egy évig én is tanítottam ott, szerettem, ki emlékszik erre, de azután elrabolt az egyetem), […]

Olvassa tovább: Németh István: Iker-bakterház

balazsge on szeptember 25th, 2018

Szekszárd helyneveiről leginkább bátyámtól értesültem (aki ott él). Ilyen a szurdik: Benedek-szurdik, Almás-, Bödői-, Tökös-, Angyal-szurdik stb. Az egyik szurdik falából csontok lógnak ki. Talán egy egykori dögtemető maradványa. Nem találom a helynévkönyvben Szekszárd egyik névváltozatát: Szögszárd (Vadas Ferenc: Szekszárd ezeréves névvilága, Szekszárd, Ezredforduló). Oly ismerősek ezek a szekszárdi helynevek Mészöly Miklós Merre a csillag […]

Olvassa tovább: Szekszárd helynevei

balazsge on szeptember 24th, 2018

Gyermekkoromban Chile Allende volt és Pinochet. Sohasem gondoltam, hogy egyszer elmegyek Chilébe. Ha a Húsvét-sziget nem hozzá tartozna, valószínűleg meg sem történt volna. Santiago zsúfolt, de nagyon barátságos városnak tetszett. Az első szombat reggelen lezárták a főutat a szálloda előtt, és a santiagói egyetem által szervezett hatalmas utcai harci és egyéb táncverseny és felvonulás részese […]

Olvassa tovább: Chilei megálló

balazsge on szeptember 23rd, 2018

Jól kitalált, de gyomorforgató könyv. Állítólag: diákregény. Első negyede tömény unalom (Semminek sincs értelme), utána, a Fontos Dolgok Halma (mi a fenétől csupa nagybetű a könyvben?), vagyis “az élet értelme” gyűjtögetésének fokozódóan gyomorforgató és persze érdekfeszítő része, majd lassú és lapos lecsengés – híresek lesznek általa. Dán kisváros erős multikulturális összetétellel (ma szinte kötelező kellék). […]

Olvassa tovább: Janne Teller: Semmi

balazsge on szeptember 20th, 2018

Reggel fél nyolc körül a fekete 7-esen: kínai srác a régi, kisalakú, barnás színű Olcsó könyvtár sorozatban olvassa az Odüsszeiát, a könyvjelzője magyar kártya, már a végén tart, talán Odüsszeusz hazatérésénél. Körülötte a magyar srácok fülüket bedugva bámulnak bambán a világba. Itt hozzászólhat!

Olvassa tovább: Kínai kisdiák

balazsge on szeptember 19th, 2018

Van, ki tudni véli hogy mikor, miért, kinek faragták a kőszobrokat a húsvét-szigetiek   azazhogy nem is ők mert nevüket se tudjuk mindent titokba zártak nincs meg a kódjuk   csak egy biztos: voltak ők ezer évig elzártan éltek s ha nem faragtak volna szobrokat nem lennének titkok, kérdések Itt hozzászólhat!

Olvassa tovább: Húsvét-sziget

balazsge on szeptember 18th, 2018

A Húsvét-szigetet féltve őrzik, a chileiek “mágikus szigetnek” is nevezik. Ma a világ legnagyobb szabadtéri múzeuma. Kb. 7000-en laknak a szigeten (fénykorában 5-30 ezer között lehetettek a lakosok, de persze ezt sem tudjuk biztosan). Szeretnék elkerülni azt, hogy a turistatömeg tönkretegye a szigetet. A turizmusból élnek, vendégszeretőek. A jelentősebb szobroknál őrbódé van, a szobrok estig […]

Olvassa tovább: Mágikus sziget

balazsge on szeptember 17th, 2018

Örök kérdés, hogy a húsvét-szigetiek miért kezdték el faragni szobraikat, miért faragtak egyre többet és nagyobbat, miért nem elégedtek meg néhánnyal, és kisebbel. A “halmozás” talán valamilyen versenyre utal. Talán egymást akarták túllicitálni. Talán sok szabadidejük volt, és nem tudták másutt levezetni energiáikat. És nem törődtek a szállítás nehézségeivel sem. A húsvét-szigetieknek sem állt rendelkezésére […]

Olvassa tovább: Irracionális halmozás

balazsge on szeptember 16th, 2018

A húsvét-szigeti kutatások fő ösztönzője Thor Heyerdahl norvég fölfedező és világjáró, aki makacsul ragaszkodott ahhoz az elképzeléséhez, hogy a Földnek van egy régebbi történelme is (ezt követte az ugyancsak magányos gondolkodó Várkonyi Nándor is a Sziriat oszlopai-ban). Heyerdahl ezt a Húsvét-szigetre is rávetítette. Mai tudásunk szerint a Húsvét-szigetet nyugatról a polinézek telepítették be, s minden […]

Olvassa tovább: Madárember-kultusz a Húsvét-szigeten

balazsge on szeptember 13th, 2018

Ha a monolitikus szobrok nem lennének, a kutya sem látogatna a Húsvét-szigetre. De most sokan utaznak. Csak Chilén keresztül, Santiagóból lehet megközelíteni. S bár a Budapest–Húsvét-sziget légvonalban 15.049 km, repülővel Isztambulon, Bogotán át, majd Panamán, Isztambulon át vissza összesen 40.345 km-t repültünk. Napi egy, esetleg két gép repül Santiagóból a Húsvét-szigetre (oda 5, visszafelé 4 […]

Olvassa tovább: A mai Húsvét-sziget