Az emberek talán éppen a játék, a derű kedvéért sokszor a különféle otthoni, családi, közösségi cselekvéseiket rigmusokkal kísérik. A szavakkal való játék, a rigmusozás minden családban előfordul, részben nagy szerepe van a gyermekek nyelvi tudatosságának a fejlődésében, részben esztétikai öröm, kedvessé teszi a mindennapokat. Nagyon sokféle versike, rigmus van: ezek egy részét, például a gyermekmondókákat […]
„Nyugat-Európa megtelt”. „A multikulti vége”. Európa zajos a kultúrák súrlódásától. A nyugat-európai városok mindennapi képe húsz év alatt megváltozott. Páros drámák a Katonában. A Golden Dragon thai-kínai-vietnami étterem valahol Németországban. Mindennapi történeteket (megcsalás, öregség, terhesség) keretez a kiszolgáltatott bevándorlók által működtetett étterem. A vietnami lány szuvas foga végül katasztrófát okoz. Fordulnak a szerepek (a férfiak […]
Februárban volt egy konferencia Püski Sándor 100. születésnapján. Sok százan jöttek el erre az alkalomra. Én is mondtam ott pár szót a magyar nyelvről. És kaptam egy könyvjelzőt Püski Sándor bácsi és Békés város fényképével, valamint Nagy Gáspár soraival… „…ha mi álmodunk, / hazánk legyen az otthonunk! // És ha azt is el kell hagyni, […]
Kőbánya nekem a gyermek- és az ifjúkor. Várépítések, nagy séták, biciklizések, 4,50-es sör a Zöldike udvarán, 16 évesen, iszonyatosan keserű volt… És most, amikor Gustave Flaubert Az első Érzelmek iskolája művét olvasom, melynek címe: Két barát (Napkút Kiadó, Budapest, 2009.), bizony magamra, magunkra ismerek: „Két dolog esik meg: az ember eggyé válik a társadalommal, átveszi […]
Most a Hobó-búcsúkoncert kapcsán jutott eszembe, de mindig megdobban a szívem, ha a Fehér útra fordulok… Kész költészet. A lepusztult Élessarok a Külvárosi éj, a László Gimnázium az Üzenet egykori iskolámba. És történelem, és monda: például a Király-domb, ahol Mátyás-király sátra állt, és onnan nézett le a Rákosmezőre, az országgyűlések helyszínére. Alján az egykori Kopottbáró […]
A japán földrengésről az első hírt sms-ben kaptam. 8.8 tizedes földrengésről szólt a hír. Rögtön gondoltam, hogy ez még az ilyen esetekre felkészült Japánban is borzalmas. Az esti egyperces „kerhíradó” már 9-es földrengésről szólt, néhány eltűnt személyről, és rögtön utána megnyugatta a hazai japánautó-tulajdonosokat, hogy nem kell félni, az alkatrészellátás biztosítva lesz. Nos ez az, […]
Slawomir Shuty: Bomlás (Napkút, Budapest, 2010.) Az eszmék, hitek a múlté, a mindennapok a túlélésről és ürességről szólnak, menekülést a „párhuzamos valóság” jelent. A színhely egy lengyel kisváros beszélő nevű Hamburger Bankjának egysége, de bármely magyarországi vagy posztkommunista államban játszódhatna. A hétfői nyitástól a pénteki zárásig az egyetlen cél (target) az ügyfélszám, a befektetések növelése. […]
Ezt látniuk és hallaniuk kell! Előbb azonban leírom. A Budapest–Szombathely között közlekedő IC (ejtése: ícé, de már rövidülni is látszik: icé) ez évtől csak nemdohányzó kocsikkal közlekedik. S ezt így jelentik be: „Az európai uniós előírásoknak megfelelően vonatunk tisztán nemdohányzó kocsikkal közlekedik.” E mondatban a tisztán határozószó érdekes… A tisztán jelentheti azt, hogy csak, pusztán. […]
(Zsupos Zoltán: Gömöri káromkodások könyve 1-2. Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület a Patrióta Kiadó (Rimaszombat) által, 2010. 336+378 oldal. Gömör-Kishonti Téka, 18.) Szinte mindennapos tapasztalat: durvul a nyelvhasználat, egyre több a káromkodás. Bár magánemberként lehetnek ilyen tapasztalataink, ezt történeti társadalomkutatóként, nyelvészként nem erősíthetjük meg. Mert nincs mit mivel összehasonlítani. Persze a káromkodásokra már régen fölhívták a figyelmet. […]
Vasárnap dél Széchenyi-fürdő. A jegy ára már 3350 forint. Családok nincsenek, külföldiek viszont igen. Nekik még mindig olcsó, nekünk már régóta nagyon drága. A hazai közönséget nem akarják (nem diszkriminatív módon) védeni. A milliárdos beruházás után néhány évvel mindenütt hullik vakolat, a medencékben a csempe. A pénztáros nénik kedvetlenek, lassúak. Csak a medencében derül ki, […]
