Harmadszor láttam Arrigo Boito Mefistofele operáját. Valamikor 2011-ben először, amikor szinte tüntetéssé fajult az „utolsónak” hirdetett előadás (hogy leveszik műsorról). Azután szerencsére nem vették le, s kétévente van néhány előadás. Most a Faust-évforduló kapcsán. (Az Operaház Goethe Faustja első, töredékes változata megjelenésének 225. évfordulója előtt tiszteleg.) Boito egyetlen operája. A zene a legszebb Puccini-operákat idézi. A […]
Péntek Imre (1942) bizonyítja, hogy a ballada műfaja ma is időszerű lehet. A székesfehérvári Vár című irodalmi lapban (2014/4-5) olvasom Sümegh József balladáját – az eredeti cím: Üzent a múltból Pannónia. A Seuso-kincsek fehérvári kiállítására (Sümegh József emlékének). Hideg, fagyos, félhomályos a történet, melyet a sajtóból tudunk, hogy 1980 decemberében három ember indult el a […]
Kárörvendve, sőt elégtétellel írják egyesek, hogy miniszterelnökünk pofont kapott az EU Bizottságának elnökétől. Aki látta a videót, láthatta, nem pofon volt az. A jelekből olvasni kell tudni, ezt tanítja a szemiotika. A dolgokat megnevezni kell tudni, ezt meg a nyelvészet. Persze Juncker gesztusát nehéz pontosan megfogalmazni. Leginkább paskolásnak nevezném. Ennek szinonimája: veregetés. A verés és […]
Egy egri általános iskolában töltöttem a ma délelőttöt. Feltűnt, hogy milyen kedvesek és frissek a tanárok. Az óra 8-kor kezdődött, de a tanárnő, aki segített, jelezte, hogy már 7-től benn van. Fél 8-ra érkeztem, s már valóban nagy élet folyt a suliban. Feltűnt, hogy a teremben rögtön működött a laptop és az okostábla, hang és […]
Ülök Kolozsvárt egy kanális partján, a Fany-nak nevezett buszállomáson, olyan, mint India, Irán, sajátos, belső, kiismerhetetlen rend, buszok és emberek jönnek-mennek. Romániában győzött a magánbuszlobbi. (A világ legtöbb részén nincs állami buszvállalat.) Elveszett vagyok. Nem jön a busz, pedig Váradon át kell szállnom Budapest felé, másnap meg Pécsett kellene lennem egy PhD-védésen. Tegnap a kolozsvári […]
Azt mondja valaki nekem, hogy valódi, igazi éhezés nincs ma Magyarországon, de egész Európában sem. Az a kilátástalan és rettegő éhezés. Nem tudom. De azt tudom, ahogy a Talapalatnyi föld-ben a gyerekek nézik, kinézik apjuk szájából a levest. Ma egy macska éhes és türelmes szemét láttam, s elfacsarodott a szívem. A cirmos egy-két éve jár […]
2000-ben Marosvásárhelyen volt a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának közgyűlése. Meghívtak, örömmel mentem. Akkor találkoztam először személyesen Sütő Andrással. 2001-ben marosvásárhelyi házába elvitt Komlós Attila (a fényképet is ő készítette). Örök emlék marad ez a találkozás. Sütő András ismerte műsoraimat, harcos nyelvvédő volt. Néhány évvel később egy budapesti kórházból hívott fel. Utolsó szavai azok […]
Meg szeretnénk bízni Önt egy tanulmány elkészítésével. Szükséges hozzá: életrajz Europass kék tintával aláírva, végzettségeinek dokumentuma (hitelesítve), személyi, lakcímkártya, TAJ és adókártya fénymásolata (mindkét oldal), igazolás folyószámláról, munkahelyi igazolás, összes eddigi munkaviszony igazolás fénymásolata, amelyen fel van tüntetve, hogy mettől-meddig dolgozott, 1992 előtti munkakönyv fénymásolata (ha van), valamint 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. – […]
Régen volt, amikor egy néprajzkutató meghívott a lakására. Valamit mutatni akart. Már nem emlékszem, hogy mit, de arra igen, hogy a lakás, sőt a szobája kétfelé volt osztva könyvespolcokkal, bútorokkal. Válófélben volt, így éltek, egy lakásban kétfelé nézve. Az asszonynak köszöntem, de nem köszönt vissza. Az utált férj ismerőse nem az ő ismerőse. – Egyszer, […]
A keskeny járdán elénk tolakodik két kamasz. Koptatott és térdnél kiszakított farmer, rojtos nadrágvég, színes kendők, láncok, karkötők, megfordított baseball sapka. Megfigyelhető, hogy úgy körülbelül 12 éves kortól elkezdenek szaporodni a kiegészítők, a karácsonyfa-szimptóma 16-17 éves kor táján tetőződik, majd letisztul, és normális helyzetben 20 éves kor körül beáll az egyéni stílus. Lassan mennek, akadályoznak […]
