balazsge on július 31st, 2015

Kocsis István így jellemzi: szakrális fejedelem, de trónus nélkül. Püski Sándorról van szó, a kiválasztottról, mert hogy a véletlen emelte ki a békési zsellérsorból, de ő „nem menekült”, hanem élete végéig hű maradt azokhoz, akik segítették, és azokhoz, akiktől származott, s azokhoz is, akikben hitt. Így lett a legnagyobb 20. századi társadalmi, irodalmi mozgalom, a […]

Olvassa tovább: Püski Sándor, a kiválasztott

balazsge on július 28th, 2015

A nyár a mesteremberek időszaka. Találkoztam egy mesteremberrel. Főállásban egy étterem karbantartója. Alapvetően: villanyszerelő. De bármit megcsinál, ha folyik a csap, meglazul egy csavar, eltörik egy csempe, gyorsan föl kell tenni egy szekrény, le kell festeni valamit. Tudását menetközben szerezte. Mindenhez ért. Korábban azt mondták: ezermester. Az étterem dolgozói őt hívják a saját lakásukba is, […]

Olvassa tovább: Mesterember

balazsge on július 26th, 2015

Persze, hogy mindenkinek igaza van. Be kell fogadni a menekülteket. Kerítést kell emelni a menekültek előtt. Persze, hogy igaza van a bejárónak, aki havi 30 ezer forintos bérlettel hajnali 3-kor kel, hogy beérjen budapesti munkahelyére, s nem tud leülni a vonaton. Persze, hogy igaza van annak, aki menekül, mert 30-15-5 éve csak polgárháborút lát maga […]

Olvassa tovább: Ásotthalom, határ

balazsge on július 25th, 2015

Nagy álmunk volt egy barátságos, családias kis szálloda, paradicsomi környezetben, Costa Ricában, közvetlenül a Karibi-tenger partján – áll a német házaspár által üzemeltetett szálloda honlapján. Kedves volt a szöveg, ezért ezt a kis szállodát választottuk a prehispán körút végén. Valóban családias hely volt, az egyik legszebb partszakaszon, a Playa Coclesen a rusztikus, fából épült kis […]

Olvassa tovább: Az álom véget ért

balazsge on július 19th, 2015

Minden tábor végén összegzem a tapasztalatokat. A helyszín, a Botax Motel (diákjainknak Motax Botel) nekünk talán Botox Motel lett, ahonnan kisimult arccal térhetünk haza. Szép emlékekkekl a Tükrös, azaz Trükkös teremből.  A Szép(en)írók Tárasasága Állatságok címmel készített tegnap irodalmi estet. A mai gyerekeket már nem a gólya hozza, hanem a páva, így pávatábor is lehetnénk. A […]

Olvassa tovább: Táborzáró

balazsge on július 18th, 2015

Fiú-lány labdajáték az egri strandon. Géza, gyere, szállj be! Beszállok, élvezem. A lányok látványosan a fiúkra tapadnak, hogy kicsavarják kezükből a labdát. Egyszer csak nálam a labda. Hol a labda? kérdezi valaki. A Bácsinál! mondja egy lány. – A média jövőjéről terveztünk előadást, de a vezetőség azt mondja, inkább valami humorosat tartsak. Akkor a néphumort […]

Olvassa tovább: Tábori aprók

balazsge on július 16th, 2015

100 településről több mint 200-an, ez a csúcstartó, 35. médiatáborunk, először Egerben. Három évtized munkája van abban, hogy már tanítványaink gyerekei is jelentkeznek, eljönnek nosztalgiázni a szülők. Tegnap is egy apuka mondja, hogy úgy látja, semmi se változott – a technikán kívül. A 13 csoport között már „hagyományos” újságíró és rádiós nincs, csaknem mindenki mindent […]

Olvassa tovább: 35. DUE tábor

balazsge on július 14th, 2015

Baráti meghívásra, egy szál gitárral eljött a 200 fős médiatáborba a 80-as, 90-es évek egyik remek együttesének énekese. Óriási slágereik voltak, de már magam sem hallottam őket tizenvalahány éve. A kamarakoncert nagy feladat. Ha kiáll egy fiúbanda, csináljanak bármit, összegyűlik a nép. Ha valaki csak egy gitárral, no meg gondolatokkal, nagyon meg kell küzdenie. Sohasem […]

Olvassa tovább: Én az időt…

balazsge on július 10th, 2015

A nyírségi település tanárai halkan elkezdik mondani tapasztalataikat. A tanulók taníthatatlanok. Az órán nem lehet haladni. A 14-16 éves ötödikesek írni-olvasni nem tudnak. Legföljebb a nevüket írják le, de már a keresztnevüket kisbetűvel kezdik. Tankönyvet kapnak, de elvesztik. Ellenőrzőkönyv nincs. (Ám most akarják bevezettetni velük a elektronikus ellenőrzőkönyvet.) A tanárok a naplóba tett füzettel tájékoztatják […]

Olvassa tovább: A mélységekből

balazsge on július 9th, 2015

Fel hát az útra, társaim, siessünk! Személy szerint inkább köszöntöm Váradot, s ez jó alkalom, hogy Janus Pannonius búcsúversét elővegyük és egy költői esten bemutassuk. Persze nem akárhogy. Fülöp Lajos tanár úrtól (első egyetemi szobatársamtól) kaptam ajándékba Kovács Sándor Iván szerkesztésében a JP búcsúverse című könyvet (Pannónia Könyvek, é. n.), benne a búcsúvers 29 fordításával […]

Olvassa tovább: Búcsú Váradtól