balazsge on november 30th, 2015

A kulcsszó: a fájdalom. Egy kicsit a tehetetlenségé is. Borbély Szilárd színműve a görög sorstragédiák néhány elemét felhasználva (karvezető, kar, klasszikus mérték) három egybefonódó történetet mesél el: a személyes tragédiát, mely végül az író tragédiájához is vezetett, az ezért őt még jobban érintő olaszliszkait, valamint a kettőt keretbe fonó-átszínező őskeresést, figyelmeztetve arra, hogy a tragédiák […]

Olvassa tovább: Az olaszliszkai

balazsge on november 29th, 2015

Meglepő, de mindenkinek van Lőrincze-története. Pomogáts Béla mondja, állítsuk össze a Lőrincze-anekdoták kötetét. Békés István már néhány oldalnyit évtizedekkel ezelőtt közölt (Legújabb magyar anekdotakincs). A most megjelent Nyelvi anekdotákban is felbukkan Lőrincze, valamint a Lőrincze-emlékkönyvben (szerk.: Balogh Ferencné, Veszprém, 2015) szinte mindenki felidéz anekdotákat a több mint húsz éve eltávozott nyelvészről. Ritka ajándék a sorstól, […]

Olvassa tovább: Az én Lőrinczém

balazsge on november 27th, 2015

Több mint húsz éve történt. Kedves kolléganőm megismertetett a férjével. A férfi iszonyatosan ellenszenves volt, egy pokróc (no meg egy zörgő kabát). Gyakorlatilag csak nemet tudott mondani, és mindenre utálkozott. Az ilyen emberrel szemben az a stratégiám, hogy igazat adok neki. És mi erre a válasza: Már hogy lenne igazam, hogy képzeled? – Nos ez […]

Olvassa tovább: Pokróc

balazsge on november 23rd, 2015

Nálunk mindig november végén virágzik a karácsonyi kaktusz. Siet. Brüsszelben idén sem állítanak nyilvános karácsonyfát, nehogy sértse mások vallási érzületét. Talán a karácsonyi kaktusz is be lesz tiltva egyszer. Talán ezért siet nálunk a kaktusz. Mert egyébként Európa vagy inkább csak rövidítve az Eu rohan valami felé. A német kancellár mintha menteni sem akarná, amit […]

Olvassa tovább: Karácsonyi kaktusz

balazsge on november 22nd, 2015

A történelmi szituáció a darabból nem bomlik ki elsőre (nekem), de a történet igen: csak a szerelemnek és a művészetnek éltem, imádkoztam, s most miért méri rám a sors ezt a büntetést. A történelem, a politika beleszól az ember életébe. A történelem: a napóleoni korszakban a francia példára kikiáltott olasz köztársaságot az osztrákok megbuktatják, a […]

Olvassa tovább: Tosca

balazsge on november 19th, 2015

Nagy őseink leszármazottjait is tisztelet övezi. Azt gondoljuk, ugyanolyanok, mint eleik. A nagy 20. századi író unokája (még a szocializmusban) katona lett. S bár a nagy ős nem volt föltétlenül kegyeltje a korszaknak, de tekintély volt. Az unokáért Pestről kocsi jött a laktanyába, a parancsnok tisztelgett, az unoka többet volt szabadságon, mint a laktanyában. Azután […]

Olvassa tovább: Nagy ősök kis unokái

balazsge on november 15th, 2015

Az amúgy visszafogott Ferenc pápa harmadik világháborút emleget. Az amúgy nem visszafogott biztonságpolitikai szakértő azt mondja a rádióban, hogy a november 13-i párizsi összehangolt merényletekért részben a semmittevő politikusok is felelnek, kvázi: háborús bűnösök. (A „becsapott” emberekkel kapcsolatban talán igaz is, a cselekvésképtelenség kapcsán pedig politikai felelősségük óriási.) Vannak, akik igazolva látják a korlátlan migránsáradat […]

Olvassa tovább: Vigyázó szemetek…

balazsge on november 11th, 2015

Régóta akartak gyereket. De nem sikerült. Közeledett az az időszak, amikor már nem lehet. Bekapcsolódtak egy „intézeti” programba. Mesterségesen. Többször. Nem sikerült. Majd jött a lombik. Itt elsőre bejött. Sok pénzbe került. Érdekes, hogy aki nem akarja, annak rögtön, aki akarja, annak nem. Ikreket jeleztek. Ma 9.15-kor jött a hír: fiú és lány készülődik. (90%-os […]

Olvassa tovább: Fiú és lány!

balazsge on november 9th, 2015

Ma a Nagyvárad-Budapest kisbuszjáraton a vezető egy hölggyel beszélgetett. Kisbusz, hallottuk. Egy éve dolgozik ennél a cégnél. Szereti a munkáját. Nagyon jó érzés, amikor a Népligetnél leszállnak az utasok, várja őket a család. 11 éve él együtt az élettársával, nem házasságban, de a felelősség megvan. Amikor kiderült, hogy az „asszonynak” elfogyott valami gyógyszere, ő éjjel […]

Olvassa tovább: Boldog emberek

balazsge on november 8th, 2015

A rendkívül termékeny ismeretterjesztő író-technikatörténész, Horváth Árpád  1961 és 1966 között levelezett Várkonyi Nándorral. Várkonyitól akkoriban semmi nem jelent meg, a háború előtti Sziriat-ot pult alatt és aranyáron adták. A technikatörténész folyamatosan érdeklődik a kibővített Sziriat után, közben megismerjük két kiváló értelmiségi mindennapjait a hatvanas évek elején, majd a Gondolat végre kiadná az új Sziriat-ot, […]

Olvassa tovább: Várkonyi és Horváth