Ligeti Vilma a hatvanas évek elején több évet töltött Indiában, zongorázást és francia nyelvet tanított. Két könyvben, naplószerűen írta meg élményeit. A pontos részletábrázolás mellett (megelevenednek előttem az általa leírt, általam mostanában látott helyzetek) a dramaturgiája is kiforrott: egy-egy témát felvet, azután jönnek a kitérők, de visszatér rá. Például a hindu hagyományban szereplő erotizmus és a jelenkori szexuális elfojtottság kettősségére, amelyet szégyenlősen azzal magyaráztak meg neki, hogy az nem erotika, hanem “isteni szeretet”. Sok mindent az ő könyveiből értettem meg Indiából. Amit meg lehet érteni, mert sok ezer év bölcsessége föl  nem fogható, csak érzékelhető. Könyvét kicsit, de csak kicsit beárnyékolja az olykor felbukkanó felsőbbrendű marxista álláspontja: de szerencsére végig ott van a megismerés és a megértés vágya, s olykor az is, hogy mennyire csetlő-botló, értetlen az ember az övétől nagyon különböző kultúrában. Gazdagon adatolt könyvéből most egy srinagari Siva-templom történetéből idézek: Hindu istenszobor a mecset falában. Hindu templom állt itt a XIV. századig. Mozlimok rombolták le, hogy Sáh Hámdánnak építsenek mecsetet. Egy hindu istenszobrot azonban beállítottak a nyugati falba, hogy azért a hinduknak is legyen hol imádkozniuk. … Nincs a világon még egy ilyen mecset. … A türelmetlen mohamedánok talán ezzel viszonozták a hinduk vallási türelmét, akik az iszlám kezdetén szívesen fogadták az új vallás misszionáriusait s helyet adtak mecseteiknek. Jó néhány századdal előbb, mielőtt a mohmedanizmus politikai erővé izmosodott… (199) (Ligeti Vilma: Siva árnyékában. Gondolat, Bp., 1966. 338 old. Folytatása: A Gangesz partján. Gondolat, Bp., 1969. 287 old.) Másik könyvéről itt írtam: http://www.balazsgeza.hu/?p=8745

Gwalior, kis hindu szentély, odabenn lingam (de azt most nem mutatom meg)

 

Itt hozzászólhat!