Pomogáts Bélának (1934) harmincezres könyvtára van (és négy-öt macskája), nekem talán ötezres (és egy macskám), viszont van egy külön Pomogáts-polcom. (Ezek szerint egy macskára kb. 5 könyv esik.) 85. születésnapjára jelent meg portrékötete, benne Cseke Péter kismonográfiájával, Gáspár György és Benedek Anna által készített életútinterjúval, valamint Pomogáts Béla könyvészetével, életrajzi adataival és képmelléklettel. Az életútinterjúban elmondottak jórészét ismertem, hiszen sokat utaztam, konferenciáztam együtt Pomogáts Bélával, közben mindig szívesen beszélt életéről, találkozásairól, s a történetbe engem is belefoglalt, hiszen 2012 novemberében kérésére tőle vettem át a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának ügyeit. Ő Lőrincze Lajostól kapta, s úgy érezte, hogy egy Lőrincze-utód nyelvésznek adja át a stafétát. Így kerültem bele én is az életrajzba, s persze így kerül majd bele ő is az enyémbe. Nevéből tréfát faragott a kedves barát, Lázár Ervin (A Négyszögletű Kerek Erdő): „Zordonbordon előredöntötte a felsőtestét, suttogva mondta: – Tudjátok meg, hogy az erdőben rettenetesen elszaporodtak a pomogácsok! Tátott szájjal nézték. – Micsodákok? – kérdezte Szörnyeteg Lajos. Zordonbordon végigpásztázta az értetlen arcokat. – Ezt a műveletlenséget! – mondta fitymálóan. Azt akarjátok mondani, hogy nem tudjátok, mik azok a pomogácsok?” A név viselője az interjú elején elmondja: a pomogács horvát eredetű szó, az ágyú elsütésében segédkezőt jelentette. Lehetne jelképesnek is tekinteni. (A továbbiak az E-NYÉK című folyóiratban olvashatók.) (Pomogáts Béla. Egy irodalomtörténész portréja. Benne: Cseke Péter: Otthon mindenütt a magyar „szigettengereken”. Pomogáts Béla és az „irodalmi nemzet” boltozata. 7—47. Gáspár György—Benedek Anna: Gyorstalpaló a 20. századhoz. Beszélgetések Pomogáts Bélával. 49—124. MMA Kiadó, Budapest, 2019. 168 oldal.)
