Az Egészséges erotika és a Zimmer Feri 1. 2. nyelvi görbe tükre
2004-ben írtam Tímár Péter filmjeiről, azt hittem, megvan a neten. Nincs. Ezért most, hogy újranéztem a filmeket, elővettem, tovább írtam. Kedvelem Tímár Péter filmjeit, nyelvészként különösen azokat, amelyekben a filmnyelvi újítások mellett a verbális kifejezésmód is megújult. Mert Tímár Péter ismeri, érzi a magyar nyelvi kommunikáció sajátosságait, nyelv és társadalom, nyelv és személyiség összefüggéseit. Nem azt állítom, hogy az emberek a hétköznapokban úgy beszélnek, ahogy azt Timár egyes filmjeiben tapasztaljuk, hanem azt, hogy olyan nyelvi törvényszerűségeket ábrázol az író-vágó-rendező, amelyekről még a nyelvészek sem tudnak mindent elmondani. Éppen ezért nagy élmény számomra e filmes és verbális nyelv.
Elsőre talán a jelzésszerű kommunikáció tűnik föl és okoz visszatarthatatlan rekeszizommozgást (Egészséges erotika):
„Falkay: Tess…
Agyi István: Jó napot… pesti egyetem, én Agyi István… Országos reprezentatív felmérés, tárgy: nők helyzete. Elsősorban szexológiai. Az utolsó ilyen jellegű, tíz éve… az akkor adatok ma már. Ezért felügyeleti szerv bízásából egyetemünk. A kutatást, az adatgyűjtést, a feldolgozást. … Adattények. …
Falkay: Emancipáció. Magam is sokat foglalkozom! Szocialista erkölcs, szocialista tudat az itt cimbora. Tudatkutatás: zene fülemnek… De, van önöknek a megyétől, hogy úgy mondjam, hatóságilag?! … Miniszteri? Pazar! Toronyzene fülemnek ez a nemes program, ami leszen szegény ládagyárunkban… Feminális. Mentális. Dialektikus.
Agyi István: Promiszkutatás.”
Ez a beszédmód tükre a „félszavakkal” való kommunikálásnak: a szereplők félbehagyják a szavakat, mondatokat, jelzésszerűen utalnak a témához szorosan vagy lazán kapcsolódó mozzanatokra, pontatlanok, kapkodók, hebehurgyák, csak egy-egy lényegesnek hitt kulcsszót emelnek ki. Összegezve: érzelmileg, nem értelmileg és persze leépülten kommunikálnak. Talán legközelebb áll ehhez a stílushoz a kabaré egyik-másik jelenete.
Elolvastam Tímár Péter két – könyvalakban is megjelent – forgatókönyvét. Szereplői sajátos (a valóságban ilyen formában nem létező) rövidítéses formában szólalnak meg: Tess, Jó nap, Jó regg, Elvt. elvtnők, Itten van gusztus huszadika, Jut eszem., Jó hír! A rövidítés egyik lehetséges módja a szó- és szótagkihagyás: „Jó nap… pesti egyetem… én Agyi István…, uram fél van, foglaljunk…”
Tímár filmjeiben az ejtéskönnyítés törvénye henye artikulációban nyilvánul meg: ládagyárból ladagyár, tűzvédelmi videjó, j-s betoldódással. A köznyelvben ismert: kájefté, vagy: olcsó jaz étel. A videónál maradva, a filmbéli szereplők így népetimologizálják az idegen márkát: „nacionál panasz… kodik” (itt kiírható: Panasonic).
Hogy a nyelvhasználat nem pusztán gazdaságosság, ökonómia kérdése, mutatja a túlbeszélés. Egyik lehetséges módja a szóburjánoztatás: „Feminális, mentális, dialektikus.” A hivatalos nyelvből ismert tautologikus összetételek (adattény, mittágebéd), vagy éppen az igekötők elhagyása. Tímár „irodalmi” magasságba emeli a nyelvi hibát: hőköl, elnök már puhítva, magácska gúnyolja a védelmet és az előzést. Tímárnál irodalmivá válik a tipikus nyelvi hibának tekinthető igekötőhiány: irodista némbert távolítsd.
És a többi nyelvi lelemény: promiszkutatás (promiszkuitás és a kutatás összevonása), Kávézoltál már? (rossz képzés), miazmás (miegymás – egyéni szóalkotás), pingipongiznak (játékos továbbképzés).
A Zimmer Feriben a banditák, akik – mert nem bízhatnak egymásban – az állító helyett tagadó formákat használnak titkosítás gyanánt: „Mint tudjuk, nem a lóvé volt abban a csomagban, amit a pasas nem adott oda a gondnoknak” (lóvé volt és odaadott), „A párnákat nem kell feltépni” (fel kell tépni), „Le a kezekkel” (Fel a kezekkel). A Zimmer Feri vacsorajelenete, amikor a romlott szafaládék „saját lábukon” menekülnek, a magyar komédiák egyik legemlékezetesebb jelenete. A Zimmer Feri 2.-ben pedig a spiritiszták visszafelé mondott mondatokkal titkosítanak. (Ismerek egy embert, aki folyamatosan tud visszafelé mondott szavakkal beszélni.)
Timár Péter a mindennapok magyar nyelvéből teremt kifejező, személyiség- és korjellemző művészi nyelvet, amely az író-vágó-rendező páratlanul eredeti képeitől, képmozgatásaitól, montázsaitól függetlenül is görbe tükröt tart elénk, és mint irodalmi műalkotás is megállja a helyét.
Miért nincs Tímárnak kultusza? Kérdem én, csak úgy mellesleg, érdeklődésileg, nyelvészileg, hovatovább… „Ha még egy hovatovább, elválok. Na jó, de hova tovább?”
Továbbiak: www.balazsgeza.hu (Tetten ért szavak)
Itt hozzászólhat!