Helyesen tesszük, ha nem úgy közelítünk Sántha Attila Bühnagy székely szótárához (2018) ahogy egy szótárhoz szokás. Mi a csuda ez a bühnagy, mert hogy nem része még az aktív székely szókincsnek sem. Azt jelenti: erősen, ocsmányul (!) nagy. Ez tehát egy erősen, ocsmányul, baromira nagy és kilóra is súlyos székely szótár. Talán azért a név, mert volt egy előzménye egy kücsüd vagy kicsid változat, szerényebb névvel: Székely szótár (Havas Kiadó, Kézdivásárhely, 2004). A Bühnagy-szótárnak nincs bühnagy szócikke, szerepel benne viszont a bű, büh (rossz, undok, ocsmány), s bizony azért vettem egy kalap alá a bemutatását a Székely szótár küssebb s nagyobbacska gyermekeknek és cinkáknak című csodakedves kiadvánnyal (2019), mert ott megtalálható a megoldás: bünagy, bühnagy (ocsmányul nagy, erősen nagy), sőt még példamondatokban is szerepel: „A büteheny, büh teheny kifejezést kizárólag nőre mondják, férfiakra a csemer állat-ot használják. A kettő keresztezése a büh nagy állat, amelyikről jobb nem is beszélni.” Sántha Attila a bühnagy szót már egészen biztosan visszavezette a székely nyelvjárásba, sőt a magyar köznyelvbe is. Ez nem kevés érdem, mert szavakat felfrissíteni, terelgetni azt jelenti, hogy kultúránk egy darabját megerősítjük. Mielőtt még továbbmennék, a másik könyv címében szereplő cinka szót is illenék megmagyarázni: „Cinka, cinkó: 16 év alatti leánygyermek; s van még pisiscinka, a moldvai csángóban pedig a cenk a fiatal fiú (kölyök)… de most nem etimologizálunk”. A szerző viszont sokszor etimologizál: utal(gat) a szavak lehetséges magyar nyelvi, „családi” (gyök-eredetű) és külső (jövevény) voltára. (…)
Vannak benne valódi archaikus székely nyelvjárási elemek (megmásodegyesedik, siritt, telleget, tőked), újak (hajtási, deszkalé), valamint egészen biztos alkalmi, ironikus-tréfás-furfangos (még az is lehet, hogy székely) szavak (ádámbűz, éjjelibátor, fingos borvíz, izoming), olykor szólások (deszka a talp alá = pálinka, szeszes ital; disznóvágáskor mondják, jó volna valami deszka a talpam alá, mert elég hideg van; elszövődik a nap = fátyolfelhő húzódik a nap elé; felbogozza a farkát = megsértődik). Vannak régen nem használt archaizmusok, és vannak az egész magyar nyelvben szélesen elterjedt kifejezések (böszme, cefetül, cibere, ciher, cinterem, condra), no meg új román átvételek (bulándra, miccs, punga).
Folytatás a Kortárs című folyóiratban.
Tetten ért szavak-sorozat: www.balazsgeza.hu
Itt hozzászólhat!
