Miért tetoválnak az emberek? Azért, mert így szebbnek, védettebbnek gondolják magukat. És közölni is akarnak vele valamit. A tetoválás mint a személyi művészet, testművészet egyik szokása ősi, egyetemes jelenség, amely a természetes testet kulturális testté alakítja. Szinte minden korban és minden népnél megfigyelhető. Elterjedése és gyakorlata hullámzást mutat. A világos bőrű népeknél a pont- és varrásos tetoválás, a sötét bőrű népeknél a hegtetoválás a jellemző. Visszafogottabb, mert nem örökletes beavatkozás, de rokon formája a testfestés (egyes helyeken hennázás). Darwin biológiai alapokra vezeti vissza, gyökereit a szexuális vonzerő növelésében látja. Ez tekinthető esztétikai indítéknak is, melyhez a mágikus funkció is kapcsolható. Másodsorban a tetoválás jelző szereppel bír (társadalmi hierarchia, ideológia). A tetoválások legújabb motivációja a pszichológiai (érzelmi): kapcsolatok, szeretet, szerelem, eszmék iránti kötődés; illetve ide sorolhatók a kimondottan erotikus, obszcén tetoválások is.

Kezdetben, s mindmáig foglalkoztat a mai folklór: graffiti, jelvények, tetoválások, főleg ezek nyelvi megnyilvánulásai, az írásantropológiába sorolható jelenségek. 1987-ben részese voltam az első magyar tetoválásmonográfiának (Forrás 1987/3). Később még a Magyar Nyelv című folyóirat is közölt e témában tőlem tanulmányt. Ma már nem. Hogy jön ez a nyelvészethez? A MúltKor történelmi magazin azonban megjelentette csodaszép, különleges fényképekkel illusztrált írásomat (2020. ősz: 82–89).

Itt hozzászólhat!

Megosztás