Sok buddhista ország, Buddha szülőhelye, számos lábnyoma, fogtemploma után fölkerestem a cserháti Tart, ahol két évtizede áll egy felszentelt sztúpa, s alakul a Kőrösi Csoma-emlékhely. A buddhizmus nálunk nemcsak mai útkeresés (az is), hanem egyes jelek szerint a magyar kultúrában is halványan kimutatható (feltételezések szerint a kereszténységnek és a buddhizmusnak is vannak kapcsolatai, például Jézus Krisztus személyében). A magyar kultúrában föllelhető kapcsolatokra érzett rá Kőrösi Csoma Sándor, de Lükő Gábor is. Tamási Áron Jégtörő Mátyásában kimutathatók a buddhista hatások, Féja Géza, Taxner-Tóth Ernő is utal erre. Tasnádi Gábor szíves közlése szerint: A Tamási Áron baráti köréhez tartozó Tekeres Sándor nótaénekes a 60-as években a Jégtörő Mátyást népszerűsítette a magyarországi buddhista közösségben. (Írtam ezekről Tamási Áronról szóló tanulmányomban.) Most pedig elzarándokoltam a tari sztúpához, körbejártam, megforgattam az imamalmokat, mint Nepálban és Indiában. Utána meg a mátraverebélyi Szentkútnál szabadtéri szentmisén vettem részt. A hegyoldalban meglátogattam a remetelakásokat. Hoppá, ez ismét Ázsiára, illetve a Kaukázusra emlékeztet. Pontosan olyanok, mint a grúz-azeri határon (David Gareja) álló ezeréves keresztény barlangok. No meg a tihanyi barlanglakások…

Itt hozzászólhat!