Móricz: Az ágytakaró

Móricz kisregénye a változó férfikorról (férfiklimaxról?).  A „kitartással” kapcsolatos anyagi-erkölcsi mérlegelésről. Vagy másként: az erotikus vágyak megmaradnak, de a lehetőségek már nem. A fordulatos történet egy Bécsben vásárolt ágytakaró kapcsán bontakozik ki, melynek vámja jóval több, mint maga a takaró.  De ennek kapcsán a férj egy kis kalandba keveredik a vonaton, mígnem az utolsó pillanatban visszalép. A takaró, amely mindent eltakar. (Móricz Zsigmond: Az ágytakaró. Szépirodalmi, 1976)

• egy egész külön arzenálja van egy asszonynak, tudatalatti, érzékfeletti s a valóságos ötérzék minden energiájában, hogy megérezze, kinyomozza az ura lépteit. (35)
• valami olyan dologra szól a szerződés, ami nem lehet szerződés tárgya… Ami baj van a házasságban, az nem is az öregkorban támad, hanem az átmeneti időben … Már úgy látszott, hogy az egész társadalom kicseréli a házasságban egymást. (52-53)
• Az egyik menekül, a másik görcsösen kapaszkodik (56), Az asszony a biztosításra gondol. A férfi rögtön válik (69)
• A telefon felszabadítja a nőket. Az, hogy közvetítő eszközt, a technika vívmányát használják fel, magasba emeli a beszélgetés jelentőségét. (71)
• ha még egyszer élni lehetne! (77)
• A mai társadalom beteg, mindenkinek ezer baja van, mindenki segítséget, támogatást és védelmet keres. (82)
• Ebben az országban nem lehet élni. Itt csak megdögleni lehet. (96)
• Azt mondják, a házas ember ingyen szeret. (99)
• Ez nem az ő élete, ez valaki másnak az élete. (100)