Önmagad beutazása: a mindenség beutazása (633), Ha vágyaidat megszelidíted: igába foghatod őket és sárkányokkal szánthatsz és vethetsz, mint a tökélees hatalom maga (641), Ápolt tulajdonságaid jó; becézett, vagy elhanyagolt tulajdonságaid rosszak. (641), Ne várj csodát. (671)

a Van és a Nincs ugyanaz… a lét és nem-lét ugyanaz (635), Mihelyt mindegy, hogy meddig élsz: megtudod a földi örökélet módját és nem élsz vele. (643)

Az ima: rákapcsolódás az élet-fölötti erőre. (638)

Tiszteld, ápold szűkebb és tágabb otthonodat: a családot, nemzetet, emberiséget. (647-8)

Az emberi életnek, emberi érzésvilágnak e kín-barlangjából egyetlen kijutás volna, de ez nem fog bekövetkezni: ha az emberiség áttérnek a józan, ráállható alapra: szükségleteit elégítené ki és nem az agyrémeit, indulatait. Minthogy erre nincs remény, mindenki csak önmagában, önmagának teremtheti meg az elviselhető világot, ha elég erős ahhoz, hogy lemondjon minden előítéletről és saját szemével lásson, mint a gyermek. (650)

Olvass verseket oly nyelveken is, amelyeket nem értesz… megismered a nyelvek zenéjét, s az alkotó-lelkek belső zenéjét. S eljutsz oda, hogy anyanyelved szövegeit is olvasni tudod a tartalomtól függetlenül is… (664)

Irmagját se tűrd magadban semmiféle érvényesülési szándéknak. Mert ahogy előbbre törtetsz az életben, úgy csúszol vissza önmagadban. (676)

A szavak különlévők és gyöngysor-szerüek, a dolgok összefüggők és halom-szerüek. Ezért a szavak és dolgok csak súrolják egymást. (681) (Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások 1. Magvető, Bp. 1981. 629-683)

Itt hozzászólhat!