A huszadik század legnagyobb hatású írója volt, úgy is mondták, a nemzet írója, a nemzet lelkiismerete. Több rendszerben élt, alkotott, az egyikben kicsit elhallgattatták, sőt valamilyen oldali elhajlónak nevezték, egyesek még le is fasiztázták, de azután mégis megkapta a legnagyobb állami kitüntetést. Sok unokája közül az egyik a szülővárosában lett katona. A laktanyában mindenki tudott róla. Nagy állami autóval vonult be, gyakran érte jöttek, elvitték magukkal néhány napra, egy hétre, egy hónapra. Az unoka amolyan ünnepnapi katona volt, ritkán bukkant fel a kiképzésen. Az egyetemet elvégezve rögtön „bennmaradt” a tanszéken, majd egy érdektelen témából doktorált, és hamarosan, talán a legfiatalabbak között, megszerezte a tudomány doktora fokozatot. Akkor már külföldön élt.

Itt hozzászólhat!

Megosztás