Már nehezen járt. Reggelinél néztem, milyen lassan eszik. Leesett valami, nem tudta fölvenni. Kivittem a Népligetbe, a buszhoz. Hadd szívjak még el egy cigit, kért meg, mielőtt lementünk volna az aluljáróba. Nem kéne szívnod. Á, ez nem számít. Az orvos mondta, ha eddig cigiztem, most már ne szokjak le. Lassan szívta. Erős dohányos volt. Az aluljáróban megálltunk a közvécénél. Kikerestem a pénzt, mert a keze remegett. Sokáig volt benn. Vészesen közeledett a busz indulása. Már majdnem utánamentem, amikor előjött. Fölmentünk a buszhoz. A táskáját betettem a csomagtérbe. A buszvezetőt megkértem, hogy segítsen neki a leszállásnál. Akkor láttam utoljára. Ha elmegyek a Népliget előtt, mindig ő jut eszembe, az utolsó cigarettával… És elhomályosul a szemem.

Itt hozzászólhat!

Megosztás