Szőlőszemeket találtam a mai borsólevesben. Nagyon finom volt, megköszöntem. És persze idéztem hozzá:

A szőlőszem kicsiny gyümölcs,
Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.
A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs,
S ha a kis szőlőszemnek egy nyár
Kell, hány nem kell a nagy gyümölcsnek,
Amíg megérik? Ez belékerűl
Évezredek vagy talán évmilljomokba,
De bizonyára meg fog érni egykor,
És azután az emberek belőle
Világvégéig lakomázni fognak.

Mondom a verset, azután felráznak: Nem szőlőszem volt benne, hanem mazsola! A mazsoláról sajnos nem jut eszembe semmi.

Itt hozzászólhat!