Mocsár Gábor regénye (1968) színhelye: “Kunkemes”, ahol a nagyapa, Laczkó László halálára összegyűlik a család, s a temetésre készülve fölelevenedik a családtörténet az első világháborútól a második világháborún át a szövetkezetesítésig, 56-ig, valamint a halálesettel egyidejűleg történő egyetemi kicsapatatásig. A szerző nevét hallottam, de nem ismertem munkáit. Meglepetés számomra a több szálon futó (múlt–jelen) cselekmény, a drámai feszültség, sűrítés, a regénybe illesztett további tragikus történetek (kiherélés – gyilkosság, a veszettnek vélt kutya agyonszurkálása, a Don-kanyarból való menekülés) – de leginkább az, hogy 1968-ban visszafogott, de bátor rendszerkritikát (szövetkezetesítés, gondolatszabadság) mond. Mély lélek- és társadalomábrázolás, remek stílus. (Magvető, 1968. 338 old. 24 Ft)

  • A falu a régi vízi világban feküdt, ahol egy fekete csónakkal vitték a halottat a Csatadombon lévő régi temetőbe (100)
  • Midász király borbélya nem bírt megszabadulni a titkától, hasra feküdt és a földnek suttogta el… (97)
  • régen zűrzavaros, rendetelen világ, de benned és körülötted rend, ma pedig nagy, rendezett, szabályozott világ, de bennünk nincs rend (119-120)
  • a borostyánba zárt légy türelme (142)
  • Az öregember eljutott abba a korba, amikor már el tudott társalogni a hároméves kisifúval… Ha egy öregember valamit csinál, oda kell hívni a kisfiút. Unokát. Gyereket… Ez törvény… mind komolyabban kell segítségül hívni (192)
  • mindig azt az eszményt követjük, amit éppen elibénk tartanak (245)
  • lázongás a szocialista forradalmon belül? a marxizmuson belül? ez forradalom a forradalmon belül – ez ellenforradalom (246)
  • nem helyes, hogy egy párt kormányozza az országot… (több párt kell) egy lenne a párttagok pártja, a másik a pártonkívüliek pártja, a harmadik a funkciósok pártja (259)
  • A bika két vödörrel iszik esténként, s gyorsan kell fordulni a másodikkal, ne menjen el közben a szomja (279)
  • azt hitte, hogy a világ olyan, amilyennek azzal a rossz szemével látta (286)
  • hány évnek kell eltelnie, hogy megint az legyen belőle, hogy ezt is rosszul csináltunk, azt is elrontottuk (295)

A kötetre egy néprajzkutató ismerősöm hívta föl a figyelmemet, aki a történet alapját képező 1964. évi debreceni egyetemi kicsapatás elszenvedője volt. Erről korábban itt írtam. Kicsapatás: http://www.balazsgeza.hu/?p=12339

Itt hozzászólhat!