Riportkönyv Magyarország egyik leghírhedettebb börtönéről, a szegedi Csillagról. (Csillag alakú, innen a név.) Születése óta eltelt két évtized, s egy kicsit érezhető rajta az idő vasfoga: a korábbi, ma már alig ismert bűnügyek, akkor még nem ismert jogi procedúrák, amelyek ma a börtönöket körülveszik. Művelődéstörténetileg (börtöntörténetileg) érdekes, mert dokumentum. Érdekes a napirend: talán nem is szigorúbb, mint az általam is ismert katonaságnál (5.30–20.30).

  • Isten félbehagyott teremtményei (117)
  • bőrét csak a rengeteg tetoválás tartja össze (122)
  • A bizalmaskodó elítélt becsapni készül. A börtönben nincsenek titkok, itt minden kiderül. (152)
  • Önfénykép: A Csillag lakóinak 90%-a “ártatlan”, 10 %-uk pedig a bírói tévedés áldozata (!) (172)
  • az analfabéta elítéltnek semmiféle intim szférája nem képzelhető el, levelet írni nem tud… az érkezett levelet pedig felolvassák neki (195)
  • a mai magyar társadalom nagy válságban van. A Csillagban jól érzékelhető ugyanis oktatási rendszerünk összes problémája, a szociális ellátórendszerek bajai, a cigánykérdés megoldatlansága (228)
  • a lábszagügyekből lesznek a nagy verekedések (233)
  • a fájdalomra panaszkodó elítélt sokkal hamarabb részesülhet segítségben, mint mondjuk egy átlagos magyar falu polgára (254

(Arató László–Bátyi Zoltán: A Csillag. Börtönkönyv. Szukits Könyvkiadó, 2001. 296 old.)

Itt hozzászólhat!