Szilágyi Mária keramikus pályája a második világháború előtt ígéretesen indult, majd megrekedt, s részben a véletleneknek, részben a Vas megyei celldömölki megrendelőknek köszönhetően élete utolsó évtizedében ismét kivirágzott. Művészete, neve háromszorosan is ki volt téve a felejtésnek: először azért, mert életében alapvetően visszhangtalan maradt, másodszor azért, mert alkotásainak egy része tönkrement, megsemmisült, és csak katalógusok, fényképek őrzik emléküket, harmadszor pedig azért, mert bár kerámiái a rendszerváltás kultikus és persze kissé sematikus szappanoperájában, a Szomszédokban szerepeltek, de ott is puszta díszletként, Szikszay Etus (Csűrös Karola) szereplő alkotásaiként – és bár milliók látták a filmet, de csak egyetlen embernek jutott eszébe kinyomozni a kerámiák alkotóját: a jelen kiállítás ötletgazdájának, létrehozójának, Kovács Kristófnak. És még itt is szerepe van véletlennek: ha Kristófot egy baleset nem köti ágyhoz, nem jut eszébe végignézni a Szomszédokat, akkor Szilágyi Mária alkotásai tovább alusszák immár örök álmukat. Szilágyi Mária művészete harmadszori megszületésének vagyunk most tanúi. Az első volt a tehetséges és sokat ígérő indulás, a második az 1968-as Fényes Adolf terembeli bemutatkozás, amely meghozta neki a Vas megyei sikereket, a harmadik pedig most történik. (Részlet a kiállításmegnyitóból)
Kovács Kristóf kurátor, Arató Balázs galériatulajdonos, Balázs Géza (fotó: FG)
Szilágyi Mária kiállítása megtekinthető 2022 január végéig, Horizont Galéria, 1066 Bp. Zichy J. u. 32.
Itt hozzászólhat!
