„A vidék nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, sokkal inkább társadalmi, kulturális és természeti értékek összessége… Mára a vidéki élet a magyar közgondolkodásban egyenlő lett a hátrányos helyzettel.” (Ángyán József, 143)

A falu: az állandóság, a biztonság, az őserő, ami az „anyanyelvben, annak táji változataiban, a kulturális hagyományokban, történelmi emlékezetében, meséiben, legendáiban, hiedelmeiben és dalaiba, táncaiban, munkájában és ünnepnapjaiban” őrződött meg… „Ez a falu ma már csak az emlékekben él… A modernizálás, a civilizáció terjedése, a vele járó technikai, műszaki fejlődés, a tömegtermelés és a fogyasztói társadalom kikezdte, majd felőrölte ezt a világot… Ezzel a huszadik századi emberének biztonságos, életet rendező kapaszkodói eltűntek.” (Bíró Zoltán: A falu emléke, 9.)

„a magyar vidék mai helyzete és nemzetpusztulást hordozó szindrómái, tüneteiben ijesztően hasonlítanak a millenniumi időszakéhoz” (Nagy Bálint, 81.)

Kemény Bertalan: „nem a vidék népességmegtartó képességére van szükség, hanem a képességmegtartó népességre… Vissza kell adni a kocsmai beszélgetések, a családi összejövetelek, a szomszédolások, a közügyek félelem nélküli megvitatásának, az egymást megismerő, lélektől lélekig jutó meghitt beszélgetések becsületét egyaránt” (Krizsán András, 87.)

„Ez a paraszti kultúra a maga teljességében az európai kultúra egyik „csúcsteljesítménye”, egyenrangú a görög-római kultúra, az antikvitás hagyományaival. Amíg lesz kultúra a Földön, addig ezt is, azt is tanítani fogják, mint az egész emberiség pótolhatatlan örökségét.” (Andrásfalvy Bertalan, 21.)

„Régen a föld anyaföld volt, és a paraszt a pogányhit örököseként, mitikus Földanyának tisztelte… Mára csupán árucikk, amelyet pénzért lehet forgatni, de lelki kapcsolat már nem fűződik hozzá” (Szenti Tibor, 51.)

„a családi gazdaság a termelés és fogyasztás folyamatában a társadalom szöveteit megőrzi és tovább szövi, tiszteli a közösség kultúrértékeit és ösztönzi a találékonyságot.” (Horváth János,169.)

(A magyar falu sorskérdései – a rendszerváltás előtt és után. Bakos István. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2021. 293 oldal.)

Itt hozzászólhat!