Szombaton Esztergomban Halmai Tamás könyveinek bemutatója az esztergomi színjászókör (vezetője: Vörös Viktória) szervezésében: a versmondók fejből mondják a Halmai verseket, az estet utolsó ELTE-s tanítványaim egyike, Ungi Cecília vezeti. Utána vacsora és nagy beszélgetés egy Duna-parti étteremben, megfog, ahogy a fiatalok (nem bölcsészek) a versmondásról milyen hittel és erővel beszélnek. – Másnap már Románia felé tartok, előbb Várad, majd Zilah érintésével Kémer, ahol A fordító 2. konferencia kezdődik, nemzetközi társaságban. A második este megjelenik Szilágy megye prefektusának titkára, az én volt tanítványom és szakdolgozóm (Tóth Ádám), aki otthon van, s akinek egyszer én mutathattam be Budapestet. Egy csodás borozás után másnap már úttalan utakon vissza Magyarországra, hogy harmadnap a Felvidékre menjek, Rimaszombatba, Gárdonyi-konferenciára – Salgótarjánból Praznovszky Mihály igazgató úr visz, azt mondja, vigyázni kell rám – nos végülis megtartom Rimaszombatban az utolsó előadásomat ugyanabban a szerepemben, csodálkozik, de biztat is mindenki: Játszd újra, Géza!
Itt hozzászólhat!
