Csak most olvasok Jung India-élményéről, de döbbenetes az egybeesés: engem is egy hosszabb indiai tartózkodás keltette föl érdeklődésemet az álmok iránt, s lett belőle Az álmok nyelve című könyv és tanulmánysorozat. Jung meghívásra érkezett:

  • India úgy érintett, mint valami álom, mivel akkor és azóta is folyvást önmagamat, a bennem rejlő igazságot keresem. India: csodálatos nagyszerűség, kimondhatatlan nyomor, szépség, sötétség (1938)
  • rendkívüli kifinomult idegen kultúra
  • A keleti ember: jó és rossz egyaránt benne foglaltatik a természetben, alapjában véve csak fokozati változatai egy és ugyanazon dolognak. “A keresztény ember a jóra töreksz9k, és úrrá lesz rajta a rossz; az indus ellenben jón és rosszon kívül érzi magát, vagy pedig meditáció, illetve jóga révén igyekszik ebbe az állapotba jutni. (333)
  • Konarak (Orissa) a nagy templomszekér… A pagodát talapzatától a csúcsáig obszcén domborművek borítják. Az indiaik szerint ez az átszellemülés eszköze, Jung ellenkezik: parasztfiúk nézegetik ezeket, inkább szexuális képzetekkel tömik tele a fejüket. Az indiai bölcs így felelt neki: “Hogyan szellemülhetnének át, ha előbb nem töltik be a karmájukat? Hiszen ezek az obszcén képek éppen arra valók, hogy emlékeztessék az embereket dharmájukra (törvényükre), különben  tudatlanságukban megfeledkezhetnének róla!” Roppant különlegesnek találom, hogy vélekedése szerint fiatal férfiak ugyanúgy elfelejthetik a szexualitásukat, akár az állatok, amikor épp nincs ideje a párzásnak” (335) (Lábjegyzet: ma hallom a Kossuth rádióban, hogy egy magyar házaspár isteni sugallatra lemondott a nem gyermeknemzés céljából való szexről.)

  • Száncsi sztúpák: Om mani padme hum… “Buddha életét úgy értelmeztem,  mint egy mély-én valóságát, amely áthatott és a maga számára lefoglalt egy személyes életet… A buddhizmusban ugyanaz következett be, ami a kereszténységben: Buddha úgyszólván az önmagává válás imágójává lett, ezt utánozzák… Krisztus példakép… Utánzott példakép lett belőle, és ebből máris eszméinek gyöngítése következik…” (338)
  • “az úgynevezett “keresztény” Nyugat rohamléptekkel közeledik ahhoz a lehetőséghez, hogy elpusztítson egy világot, nemhogy újat teremtene” (338)
  • Indiai álom: “Mi dolgod neked Indiában? Keresd inkább a magadfajtájúak számára a gyógyító edényt, a salvator mundi-t, amire olyan nagy szükségetek lenne. Hiszen már-már tönkretesztek mindent, amit évszázadok felépítettek.” (341)

Az út következő állomása: Ceylon: “van benne valami a Paradicsomból” (341)

Pontosan ugyanezt éreztem én is. Csak az álmaim nem voltak annyira jelentőségteljesek, mint Jungé. (C. G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok. Európa, 1987.)

Itt hozzászólhat!

Megosztás