Kettős oralitás: ugyanaz a szerv (száj) kell az evéshez és a beszédhez; az első szóban (mama) is benne van mindkettő; a falánkság végső következménye bőbeszédűség. Ízlelés, szaglás: ősi, primitív érzékünk, agyunk legősibb zónája, állati létünk visszaidézése.

Minden vallás problémája a bűn. A bűnök oka: helytelen szeretet

SALIGIA: superbia, avaritia, luxuria, ira, gula, invidia et acedia: kevélység, fösvénység, bujasága, harag, torkosság, irigység és restség.

Torkosság: az a bűn, amely kívülről látszik, a többi bűn láthatatlan. Első bűn a Paradicsomban. Ma a globális gömbölyösödés állapotát éli az emberiség.

Torkosság-jelenségek: falánkság, zabálás, ehetném-ihatnám, részegeskedés, elhízás, habzsolás, konyhaművészet, étterem, főzőcsatorna, fine dining, a táplálkozás vidámparkja.

Feuerbach (1862): Az ember az, amit megeszik. Metaforált evés: szemmel evés, felfalja a szemével, issza a szavait, méznél édesebb szó.

Torkosságból fakad: bárgyú ujjongás, szemérmetlenség, szószátyárság, tompaelméjűség, tisztátalanság, harag, bujaság, közönségesség.

És a művészetben? Petronius Satyricon, Dante, Moliere, Fernando Botero (kolumbiai festő) kövér emberei… Hozzátenném Móricz Zsigmond Tragédiáját, Huszárik Zoltán Szindbádját (az intellektuális ínyenc típusát)

Seneca figyelmeztet: káros és természetellenes a mód, ahogy a korabeli rómaiak élnek, az élvezeteknek szentelve magukat, azért élnek, hogy egyenek… A torkosság bűnébe, élvhajhászás bűnébe estek (111). (Francesca Rigotti: Torkosság. A falánkság szenvedélye. Typotex, 2010. 156 old.)

Itt hozzászólhat!

Megosztás