Elbeszélések a 40-es évekből. Búcsúszövegek: halál, életvég, pisztoly (!), hattyúdal (Shakespeare; Napóleon), kiszabadulás a börtönből és a valóság (Kazinczy). Rezignált visszatekintés az életre. Mi az élet? Mi a boldogság? A boldogság az itt vagyunk. „Az élet ajándék volt” (172), „Az emlék életünk igazi tartalma” (119), „Az ember nem tehet semmit az emlékei ellen” (65), „csak éltek, emlékek nélkül” (48), az emlékezés alkonyata (24), mennyire elszaladt az élet (89. A tökéletes beteljesülés emberfölötti, tehát embertelen (150). A világ mindig egyforma (95). A szeretet éltet, csak az fiatalít (8). Hit nélkül nincs ember. Hinni jókedvű dolog (263).
Nietzsche: az örvény visszanéz arra, aki sokáig bámul az örvénybe (243). „egy doboz gyufában benne van az is, hogy fel lehet vele gyújtani a világot” (224). (Napóleon) Nemzetiségekből és tizedrangú államocskákból meg akarta teremteni Európát (16).
Művészet: „A művészet térfogata más, mint a világi élet térfogata ” (249), Mágia: az írás – mágia, igézet, varázslat, visszaható ereje van az életre (237), „zuhanás a művészet világából” (208), „A művészet veszélyes, nem sokan bírják” (207). (Helikon, Bp., 2001. 277 old.)
Itt hozzászólhat!
