Egy hétig Gárdonyi Gézáról szól a Tetten ért szavak. A mai beharangozó sportközvetítés miatt elmaradt, de az éjjeli ismétlés meglesz. Mivel ez aktuális műsor, máskor nem adnánk le, de közzéteszem az eredeti szöveget. Szerettem volna, ha Agárdon, Gárdonyban, Sályban, Karádon, Egerben, Devecserben, Sályban, Dabronyban, Győrben, Szegeden, Aradon és Pesten sokan hallják, de így talán még többen… 

Gárdonyi 150

Gárdonyi Géza mai napig tartó népszerűségét jól jelzi, hogy a Nagy Könyv versenyen az Egri csillagok megkapta a Magyarország legkedveltebb könyve címet. Eger, nemcsak vára, az egykori hőstett, de Gárdonyi regénye miatt is az ország egyik idegenforgalmi központja.

Gárdonyi Agárdpusztán született 1863-ban. Édesapja Ziegler Sándor, Kossuth fegyvergyárosa volt. Vagyonát a szabadságharc bukásakor elvesztette. Ezután uradalmi gépészként családjával többször költözött. Gárdonyit első emlékei a Borsod megyei Sályhoz kötik. A sárospataki kollégium, a pesti Kálvin téri református gimnázium után az egri érseki tanítóképzőbe iratkozott be. Tizennyolc évesen már tanító volt Karádon, később Devecserben, Sárváron és Dabronyban. 1885-ben megházasodott Csányi Molnár Máriával – négy gyermekük született. Ez évtől újságíróként dolgozott Győrben, Szegeden, Aradon, majd Pesten. Ekkor vette fel a Gárdonyi nevet. 1897-ben Egert választotta állandó lakóhelyül. Ő úgy nevezte: a dicsőség városa.

– Aki visszavonultan él, nagyobb világokat fedez fel, mint aki utazik…

Az Egri csillagok, a Láthatatlan ember és az Isten rabjai című történelmi regényeivel nagy sikert aratott. De emellett foglalkozott a városi és falusi emberek mindennapjaival is: Az öreg tekintetes, Aggyisten, Biri, Ki-ki a párjával… Legismertebb elbeszéléskötete: Az én falum és a Hosszúhajú veszedelem.

– Amikor olvasok, úgy érzem, mintha egy másik embernek a lelke volna bennem, és ez a gyönyörűség…

Gárdonyi szívesen rajzolt és fényképezett, régészeti, történeti és nyelvészeti kutatásokat is folytatott. Érdekelte a földrajz, a botanika és a zoológia. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának.

Nagy kedvvel tanulmányozta a nyelvek világát, a különféle írásmódokat. Saját szórakozására kitalált egy titkosírást, amelyet családja tibetűknek nevezett el. Ez az írásmód 41 hang jelét tartalmazó betűírás, amelyet a legegyszerűbb geometriai jelekből (pont, egyenes, kör) alkotott meg. A Titkosnaplót jóval az író halála után sikerült megfejteni. 1969-ben egy felhívásra Gilicze Gábor és Gyürk Ottó oldotta meg a rejtélyt. Akkor a Gárdonyi életműve köré szőtt hamis legendák szétfoszlottak, mert a Titkosnaplóban a műalkotásról, a nyelvi kifejezésmódról, a stílusról szóló fejtegetései találhatók, s nem valamiféle homályos titkok.

– A titkosírás az elzárkózásnak egy különös tréfacsináló kedvvel kialakított formája, amelyben feltárul a rendszerező munka szeretete, a rajztehetség, az önkritika és a humor…

Gárdonyi 1922-ben halt meg Egerben. Sírja az egri várban található ezzel a felirattal: Csak a teste!

– Íróasztalom legyen a síremlékem. Az az íróasztalom, ahol gondolataim testet öltöttek. Ahol a lelkem és a szívem minden érzése átömlött tollam vonásaiba.

Gárdonyi Géza 150. születésnapjára egész éves programmal készülnek Budapesten és vidéken. A program fő szervezője a Petőfi Irodalmi Múzeum. Honlapjáról lehet tájékozódni a fővárosi és vidéki eseményekről:

  • aug. 2-án kétnapos országos születésnapi megemlékezés lesz az író szülőházánál Gárdonyban,
  • aug. 8-án Gárdonyi irodalmi fesztivált tartanak Egerben,
  • október 17-e az országos Gárdonyi-nap, az egri vár napja,
  • október 17-én Gárdonyi titkos élete címmel dokumentumjáték látható a Petőfi Irodalmi Múzeumban,
  • október 26-án tudományos konferenciát rendeznek az egri Eszterházy Károly Főiskolán.

Ezen a héten pedig a Tetten ért szavak műsorai is Gárdonyi életművéhez, gondolataihoz, szavaihoz, nyelvészeti elképzeléseihez kapcsolódnak…

Itt hozzászólhat!