Vendégségben a Gedeon-tanyán. Gedeonék 1990-ben nyitották meg családi panziójukat Jakabszállás közelében. A tanyához csak földút vezet a ritkás alföldi erdőkben. Éjjel-nappal dolgoznak: előbb egy hagyományos kis tanyát vettek, majd építettek egy nagyobb házat, idén uniós támogatással egy még újabbat, a „csillagházat”. A tanya állatkertje: fekete tyúkok, szabadon szaladgáló nyulak, szürkemarhák, disznók, két macska csengettyűvel a nyakában (hogy a nyulak meghallják). És körben-körben nyerítő és dobogó lovak. Gedeonék titka: a családias vendéglátás. Különlegességük: a búzahús. Megkóstoltam, tényleg olyan, mint a hús. – Mi most harmincan voltunk, de egy nagy családban éreztük magunkat. A szombati verőfényben lovaskocsiztunk a tanyavilágban: láttunk düledező és éledező tanyákat, a reménytelenség és a kitartás szigeteit. Kétszer átdöccentünk a bugaci kisvasút vágányain – már egy ideje nem jár, pedig éppen ennek a tanyavilágnak segítene. A fiatalok örültek a „tanyavilág” programnak; én meg annak, hogy a Szenti Tibor könyvéből ismert tanyapusztulás itt azért mégsem egyértelmű.
Itt hozzászólhat!
márc
23
