Nagyrákosi ház-hazám

A tegnap elkezdett történet teljességében: 1980-ban, elsőéves egyetemi hallgatóként az akkori Utazási Magazin és Gulay István kérésére nyáron nekivágtam az országnak, hogy felhívjam a figyelmet a kiüresedő falvakra, eladó parasztházakra, új funkciókat, beruházókat keresendő. Így jutottam el az Őrségbe, Nagyrákosra is. Itt is voltak olcsón megvásárolható parasztházak, s már éledezett is a falusi turizmus. Megtudtam, hogy az egykori református iskola épülete üresen áll, s lenne lehetőség „könyvjóváírással” (ingyen) oktatási intézménynek átadni. Felhívtam az ELTE szakszervezeti bizottságának a figyelmét a lehetőségre. Ahogy lenni szokott, csak évek múltán tudtam meg, hogy a bizottság lépett, az ELTE terepgyakorlati háznak felújította és használatba vette az iskolaépületet. Az 1990-es évek elején azután én is számos nyelvjárási, népismereti tábort szerveztem ott (például a nemrég tragikus körülmények közt elhunyt Szabó Péter tanár úrral). Valamikor a 90-es évek második felében hallom, hogy a házat életveszélyre hivatkozva bezárták. Akkor dékánhelyettes voltam, ismét léptem, de nem hallgattak rám. Tudomásomra jutott, hogy a házat az ELTE eladta. Ennyi. Ám rögtön ezután látom az egyik ingatlanpiaci lapban a házat, amint a magáncég meghirdeti. Ugye, ez gyanús. Ismét léptem. Választ nem kaptam, de a cégtől villámgyorsan visszakerült az ELTE-hez az épület. És minden megállt. A cég egy-két helyen alakítgatott a házon (magyarul szétverte), az ELTE továbbra sem akarta üzembe helyezni. Ismét eltelt 15 év. A nagyrákosi polgármester asszony évente küld egy fényképet a házról az ELTE-nek, persze nem kap rá választ. Társadalmi munkában a falusiak levágják a gazt. „Könyvjóváírással” visszakérhetnék (és talán az ELTE szabadulna is tőle), de a falunak nincs kerete az épület felújítására. Pedig mellette a református templom és parókia felújítva pompázik. Vagyis csak ötlet, elképzelés, akarat (pályázat) kellene, s a csodás őrségi táj egykori közösségi épülete új funkciót kapva fennmaradhatna. A nagyrákosi iskolaépülettől 100 méterre van Moldova György (Az Őrség panasza) háza. Itt született Vörös Ottó nyelvész. Itt van eltemetve Józsa Péter szociológus. 1980-ban megszűnt a vonat, de a 2000-es években egy völgyhíd és alagút megépítésével visszaállították a szlovéniai vonalat. Pestről akár közvetlenül elérhető. Már több mint 30 éve foglalkoztat ez a „HÁZ”. Mint tudjuk, a ház, voltaképpen: a HAZA.