Sz. Tóth Gyula jegyzete

Évek óta folyamatosan és rendszeres olvasom Balázs Géza blogját/naplóját. Nemcsak átfutom, hanem figyelemmel kísérem, látom, érzem közlői magatartását: rövid, feszes szövegben tömöríti mondandóját. A témavilág színes, sokoldalú, felsorolás helyett ajánlom a belekattintást. És miközben ír, utazik Sárospatakra, Szombathelyre, Kolozsvárra, átruccan Manilába, hazajőve fejest ugrik a Széchenyi fürdő úszómedencéjébe. Eközben tanít. Mellette olvas, szakmai köröket szervez. Sok emberrel találkozik, kezet ráz velük, gondolatokat cserél, emlékezik rájuk, szól is, ír is róluk. Hány kilométert utazott a néprajzkutató? Hány oldalt olvasott el? Hány oldalt írt? Hány embert ismer? Hány emberrel tart legalább kommunikációs kapcsolatot? Lehet, ezekre a kérdésekre csak főkönyvéből tudna választ adni. Ha van ilyen főkönyve. De sok fő könyve van. Teli témákkal. Nagy az ő hátizsákja: emberi sorsok, pálinkák, nyelvi butaságok és lelemények mind elférnek benne. Aztán élményeit megírja. Közzéteszi. A hivatalosat, a tudományosat, a zuglói polgárt ért örömeit és zaklatásait, templomtoronyról, kertekről, villanyóra-leolvasókról. Minden, ami emberi.

Történetei üdítően megrázóak. Legutóbb „A nagycsalád” vonul fel, tisztelgő gyászemlékezés, tizennégy írott sorban. (http://www.balazsgeza.hu/?p=4458) Jegyzetsűrítmény: család/történelem. Megint egy mű. Amit produkál: jegyzetnovellák, a realizmus jegyében, szociológia, a sűrítés magasiskolája. A magánélet örömei, bánatai, a tágabb családi kapcsolatok beleszőve a magyar történelembe. Vagy fordítva: a magyar történelem villanásai a szakmai, a mindennapi történésekben. A temetői emlékszertartáson eltűnődik a szeretett anya mondásán gyermekvállalásról, családgyarapításról: „Igaz lehetett, mert egy vagonban, kitelepítés közben aligha gondolkodik az ember azon, hogy milyen szép nagy családot szeretne. Azután mégis az lett.” Napi olvasóként mi is megállunk egy pillanatra, megrendülünk, mintha ott lennénk.

A néprajzkutató nyelvész kíváncsi, hát a helyszínre megy. Felfedez, feltár, bemutat. A tudós szómérnök ihletetten szól, finoman csomagol érzelmeket és tárgyi tényszerűségeket. Tetten érhető ember. Balázs Géza netes naplója nagyszerű példa a szövegalkotásra a Gutenberg és a Google galaxisok hevesen kavargó korában. Példa a szöveg, a mondandó és a méltóság megjelenítésére. Irodalom blogban elbeszélve.

Tanári notesz, 9. (kézirat), 2014. május 27.

Itt hozzászólhat!