Kukori

Fogadóórámra bejön egy fiatalember, egy egyetemi újság újdonsült szerkesztője. Tanácsot kér a laphoz. Ismerős a sok százból, mondja, hogy hallgatóm volt a Kukorin. Az meg mi? Kérdezem. Tanár úr, nem tudja, hogy a Kukori a tanár úr előadásának a címe? Tényleg nem tudja? Nem tudom… De szerencsére nincs időm valami bántó diáktréfát feltételezni, mert a fiatalember már mondja is: Kultúra – kommunikáció – retorika – ez a Kukori… Hogy ez nekem nem jutott eszembe, amikor az előadás címét adtam! – Ahogy nem jutott eszembe az Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ kapcsán sem a rövidítés, a könyvelő találta ki: IKU… – Persze, hogy örömmel adok tanácsot a laphoz!