Ma reggel értesítettek, hogy november 25-én, 64 éves korában meghalt Lindenberger Tamás. Mint a soknevű, ipari, gazdasági stb. minisztérium sajtóosztályának munkatársa összekapcsolta a DUE-t az ország számos újságíró szervezetével (például a szakmai, tudományos újságírókkal, üzemi lapokkal), ipari, környezetvédelmi, minőségbiztosítási stb. vállalatokkal, alapítványokkal – s ezekkel sikeres szakmai együttműködés alakult ki. Neki köszönhető, hogy duésok személyesen ismerkedhettek meg a paksi atomerőművel, a dunaújvárosi kohóval, a minőségbiztosítás hazai alakuló rendszerével; segítségével juthattak el környezetvédelmi programokra, pl. Alsóörsre, Tatára, Gyulára, Aggtelekre. – Tamás mindig önzetlenül segített. Talán azért, mert a fiatalokban látta a jövőt, vagy azért, mert segíteni egyszerűen jó. Halála előtti napon felhívott telefonon, hangja elcsukló volt, búcsúzott. Megköszönte, hogy kérésére korábban könyveket küldtem neki (mindig adtam neki a könyveinkből). Már nem tudja elolvasni, de nagyon jól esik neki. Rajongott a könyvekért. Az utóbbi években gyakran bújta a Múzeum körút antikváriumainak titkait, s olykor egy-egy aprónyomtatvánnyal kedveskedve átjött hozzám egyetemi irodámba, egy-kettő bekeretezve ott van a falon. Rajongott a néprajzért, a kismesterségekért, az ipartörténetért, a magyar nyelvért, Gyuláért, szülővárosáért. Mindig minden újságot elolvasott, a leglehetetlenebb helyeken közölt írásaimra reagált. Egyszer azt mondta nekem, ha egy nap nem találkozik valahol a nevemmel, akkor úgy fogja érezni, hogy már nem él… – Még éppen megélte a DUE 25. születésnapját, melyet november 22-én ünnepeltünk. Ha tudott volna jönni, eljött volna. Telefonban elmondtam neki, hogy rá is gondoltunk, sőt a 25. éves kiadványban külön címszót kapott. A kis könyvet be akartam hozzá vinni a kórházba, de azután (mint sajnos oly sokszor most már tudom, hogy) fölösleges evilági dolgok miatt nem tudtam időt szakítani rá. Nagyon sajnálom, Tamás, nagyon kellett volna még egyszer beszélgetnünk… Emlékedet megőrzöm. – (A fénykép 2007 márciusában készült az újszilvási pálinkafőzdében tett szakmai kiránduláson. – Lindenberger Tamásért gyászmisét mondanak 2014. december 4-én 15.00 órakor a pomázi piactéren található katolikus templomban. Hamvait – kívánságára – a gyulai Élővíz-csatornába szórják.)
