Delej

Akkor voltam autóval legtávolabb Magyarországtól. Egy adriai szigeten, annak is a csúcsán, lezárni készültem a kocsit. De az elektromos zár nem zárult. Furcsálltam. Talán kimerült az elem? Bezártam a kocsit kulccsal. Sétára indultunk, nem mondtam a családnak, hogy valami gond van, hogy ne legyenek idegesek. Elég, ha én vagyok az. Csodáltuk a hegycsúcsról elterülő panorámát. Egy óra múlva visszatértünk. Bedugtam a slusszkulcsot, és a kocsi nem indult. Ekkor már tudtam, hogy baj van. A kocsi elektronikája nem működött. Új autó volt, és elég jó. Elsápadtam. Most, amikor a legtávolabb vagyok Magyarországtól, nem indul a kocsi.  – Felhívtam az Euro-Assistance szolgálatot. Elmondtam, nem indul a kocsi. A hölgy udvarias volt, konferenciabeszélgetésre váltott, harmadiknak egy szakértő kapcsolódott be. Elmondta, hogy nagyon ritkán, de igazán nagyon ritkán előfordulhat,  hogy valami elektromos zavar miatt a kocsi elektronikája leblokkol. Nincs a közelben valami villanyoszlop? Dehogynem, „villanyozódtam fel”, éppen egy hegy tetején, egy adótorony alján állok. Akkor megvan, mondta a szakember. Tolja el a kocsit minél messzebb a toronytól. De ember, mondtam, egy hegy tetején vagyok, itt nem lehet tologatni a kocsit… Valahogy el kell távolodnia a toronytól, és a kocsi be fog indulni… Mögöttem egy busznyi francia turista tartózkodott, igen kíváncsian szemlélték, amint jó kocsimat elkezdtem hátrafelé tolni, persze ügyesen, nehogy leguruljon a hegyről. Öt métert toltam, és azonnal beindult. Budapestről visszahívtak. Rendben van? Igen, rendben, és nagyon hálás vagyok Önöknek. Nagyon ritkán fordul elő ilyen, de akkor arrébb kell tolni a kocsit… – Elektronikus kapunk másodszor akadt el. Arrébb tolni nem lehet, de lehet áramtalanítani. S utána újra működik. Mint a wifi, amelyet ugyanígy lehet életre kelteni. Egy gond azért van. Ha áramszünet van, akkor foglyok vagyunk: nem működik a számítógép, de még a házból se tudunk kimenni… Na jó, legföljebb átugrom a kerítésen.