Általános iskolában a tanító néni egyszer azt kérdezte tőlünk, hogy ki mit segít otthon. Állítólag én azt mondtam, hogy kipucolom a szüleim cipőit. Évekkel később az egyik volt osztálytársam mesélte, kinevetett akkor az osztály, hogy mekkora hülye vagyok. A cipőpucolással kapcsolatos kérdésre és a kinevetésre sem emlékeztem. Itthon nem, de sok helyen a világban látok cipőpucolókat. Rendszerint fiatal fiúkat. Cipőt pucolni mindenki tud. Gondolom, nem pusztán lustaságból, hanem adakozásból veszik igénybe a cipőpucolók munkáját. A cipőpucolás – megélhetés. – Ma cipőfűzőket újítottam (meglepő, de van olyan cipőm, amely túléli a cipőfűzőt), cipőt pucoltam, eszembe jutott a gyermekkori kinevetés. Szívesen kipucolnám ma is a szüleim cipőit. Nevessenek ki nyugodtan.
Alajuela (Costa Rica), 2015. február 16.
Itt hozzászólhat!
