Falusors

Betér a busz Apostagra is, persze beugrik Nagy Lajos Kiskunhalomja. Figyelem a tájat és az arcokat. Iskolába, munkába, kórházba készülő fáradt emberek, kakastaréjos fiatalok. Kora reggel van, mindenki csöndes. Pár éve olvastam újra Nagy Lajos irodalmi faluleírását: napkeltétől a holdkorongig sűrítve a tipikus helyzeteket. Olyan pontos leírásokkal, mint: „aki fölszáll az ágyra, a talpát összedörzsöli” (27), a fizikai munkát végzők „horpadt mellűek”, a szellemiek izmosabbak (74), vagy tudósi látlelettel: „úgy haltak meg ezek, … aszerint, hogy melyiknek milyen volt az anyagi helyzete” (44). A legmesteribb Özv. Kis Gáborné öntudatos (fatikus) látogatása megkínálás céljából, melynek végén mindenki megsértődik, összevész, és falathoz sem jut, Kiséknek meg kifordul a szájából az étel (53). Hajdú Mihály tanár úrra emlékezve olvasom újra – Darvas József A legnagyobb magyar falu című könyvét. Miska tanár úr e könyv kapcsán is beszélt szülőfalujáról, Orosházáról, például a „turáni egyistenhívők táltosos szektájáról” és egyéb újpogány mozgalmakról (118). Nagy Lajos író, Darvas inkább szociológus, látlelete a falu széteséséről nem költészet, hanem dráma, mely azóta fokozódik. Hogy mikor „jó köszönős” az ember: „amikor képviselő lesz, legtöbbször meg se látja azokat, akiknek azelőtt kalaplevéve köszönt”. (57) A mai politikai kultúra gyökerei (hungaropesszimizmus): „még akkor is tagad, ha valamit igenel: szavazásoknál, választásoknál nem személy vagy elv mellett, hanem személy vagy elv ellen nyilvánít véleményt. Politikai állásfoglalása tehát az … elégedetlenség”. (115) És most kerül kezembe Paládi-Kovács Attila tanulmánya a falukutatókról. Hol van a két világháború közötti élénk, felelősségteljes értelmiségi érdeklődés, tenniakarás a falu iránt? Falufesztiválokban, hungarikumokban, díszburkolatokban már kezdünk jól állni, de az embert nem látjuk. Olyan mélységig, mint Nagy Lajos és Darvas, akik a „szájból mosdást” is észreveszik, s eljutnak a lényegig: „A jövő fejlődése csak egy lehet: az ellentétek megoldása, ami csak az ellentétek okainak kiküszöbölésével érthető el.” (Darvas, 133.) (Nagy Lajos: Kiskunhalom, 1978; Darvas József: A legnagyobb magyar falu, 1987; Paládi-Kovács Attila: A társadalomtudományok és a falukutatás, 2002.)