Az idei Wagner-napok ajándéka A bolygó hollandi. Egyfajta északi Odüsszeia. Egy holland tengerész káromolta Istent, ezért átok száll rá: az idők végezetéig bolyongani fog a tengereken, csak hétévenként szállhat partra, s csak akkor remélhet megváltást, ha olyan feleséget talál, aki hű lesz hozzá. Az opera vontatottan indul, egy órán keresztül apránként építkezik, s csak másfél óra után kezdenek előjönni nagy slágerek: Steuermann, lass die Wacht!, Willst jenes Tags du nicht dich mehr entsinnen, Verloren!, Erfahre das Geschick… Kovalik Balázs rendezése talán a legmozgalmasabb az eddigi Wagner-előadások között: a mozgó/fényekben játszó hajó-épület elemek; „kovalikos” megoldások: a szövőszékek helyett beállított mosógépek, joggingoló lányok, sörösrekeszek… Azt hiszem, ilyesmikért szerettem meg az operát. Öltönyös emberből mintha a kelleténél is több lenne, de ez valamiért újabban opera-szokás. Wagner nagyon megjutalmazza a két és fél órás előadás nézőit: a végén tomboló siker, lefelé lépkedve a Műpa lépcsőin dúdolom az egyik dalt, hátrafordul valaki és mosolyogva veszi tudomásul. (Senta: Elisabet Strid, művészeti vezető és karmester: Fischer Ádám.) Emlékszem, egyszer egy Der fliegende Holländer nevű holland gépre szálltam fel. Elvitt Amszterdamba. De ma is vannak szellemhajók és szellemgépek.
Itt hozzászólhat!
jún
23
