Persze, hogy mindenkinek igaza van. Be kell fogadni a menekülteket. Kerítést kell emelni a menekültek előtt. Persze, hogy igaza van a bejárónak, aki havi 30 ezer forintos bérlettel hajnali 3-kor kel, hogy beérjen budapesti munkahelyére, s nem tud leülni a vonaton. Persze, hogy igaza van annak, aki menekül, mert 30-15-5 éve csak polgárháborút lát maga körül. Persze, hogy igaza van a Nyugatiban 100 ezerért dolgozó fiatalnak, aki minden reggel tengernyi szemetet gyűjt össze (nem ez a munkája, de enélkül nem nyitna ki a bolt, s elvesztené állását), miközben egy menekült megkéri, hogy mondja meg neki a wifi-jelszót. Persze, hogy igaza van annak, aki csak élni, és annak is, aki jobban élni akar.
Persze, hogy igaza van Európának, amikor nem akar többé fasizmust és ezért garantálja az alapvető szabadságjogokat. Persze, hogy igaza van azoknak az országoknak, amelyek nem akarnak átjáróházzá válni, és igyekeznek az alapvető törvényeket betartatni. Igaza van a szegedi állomáson ételt-italt osztóknak, mobilillemhely létesítőknek. De igaza van a kommentelőnek, aki a menekülőket mutató ásotthalomi fényképeken többnyire jóltáplált férfiakat is lát, márkás cipőkben, a bájos gyerekeket álcának gondolja, s azt hallja, hogy egy-egy ilyen menekülés több ezer dollárba is kerülhet személyenként.
Persze, hogy mindenkinek igaza van. És ki gondolkodik el azon, hogy mindez miért? Kik akarnak folyamatosan rendet csinálni a világban, kik lőtték szét a menekülők országait? Kik akartak demokráciát exportálni? Kik örültek az arab tavasznak? Kik csábítják a vendégmunkásokat? Kiket ér el, és kiket nem a menekülthullám? Kik és miért éltetik a multikulturalizmust? Hiszen ez a bizonyos multikulturalizmus okozza a menekülők országaiban is a legtöbb bajt. És már Európában is látszik. Svédországi ismerősöm mondja: a svédek alszanak, pedig alattuk már parázslik a föld.
És ki gondolkodik reális megoldásokon? Hogy esetleg szabályozott körülmények között adjunk kijelölt területeket a menekülteknek (mint a görögöknek az ötvenes években). Hogy nemzetközi garanciákkal biztosítsunk békét a békétlen területeken, és segítsük-támogassuk az ott élőket. És ki véli úgy, hogy ezért neki személy szerint nem kell áldozatot hoznia? És nem az „államnak”, nem a „politikusoknak”. Neki, személy szerint. Önnek! A világ gazdasági és népességi szempontból a feje tetején áll. Az emberiség 20%-a birtokolja a rendelkezésre álló vagyon 80%-át (Pareto-törvény). Ázsia lakosságának átlagéletkora 30 év alatt van. India lakossága 50 év alatt megkétszereződött. Kambodzsa 25 év alatt pótolta a Pol-Pot rendszer (kb. 2 millió fő) emberirtását. Ha a világ csak egy átlagos európai (mondjuk: magyar) ember szintjén akarna élni, az elképesztő ökológiai katasztrófához vezetne… És úgy akar élni. Nincs joga hozzá? Egy afgánnak, indiainak nincs joga úgy élni, ahogy Ön él? És mi lehet az áldozat? Valószínűleg az, hogy életszínvonala, életminősége csökken. Esetleg radikálisan. Lemondani autóról, nyaralóról, bankbetétről, minden luxusról… És még jó, ha ezt a döntést önszántából hozhatja meg. És ráadásul kaphatja hozzá azt is, hogy eltűnik a kultúrája, a vallása, a múltja, országa, még az emléke is.
Mindezen talán megfontoltan gondolkozni kellene. És nem vagdalkozni. A MÁV kapcsán nem Auschwitzot emlegetni (errefelé azonnal bedobják az ultima ratiót). Hiszen mindenkinek van igaza. De valahogy mindig beleesünk a magunk ásta gödörbe: az ellenség itt van, ha nem látható, alkossuk meg, sőt mi magunk vagyunk az ellenség. Csak vitatkozzunk, vádaskodjunk, ellenszegüljünk, nehogy véletlenül közös nevezőre juthassunk.
„Ha van Isten, ne könyörüljön rajta: / Veréshez szokott fajta, / Cigány-népek langy szivű sihederje, Verje csak, verje, verje. // Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem: / Én magyarnak születtem. / Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon, / Üssön csak, ostorozzon. // Ha van Isten, földtől a fényes égig / Rángasson minket végig. / Ne legyen egy félpercnyi békességünk, / Mert akkor végünk, végünk.”
Már nincs egy félpercnyi békességünk sem, és végünk is van.
Hallgatjuk az útinformot, mondják, hogy a nagy vendégmunkás-forgalom miatt Röszke helyett a szerb és magyar állampolgárok a tiszaszigeti és ásotthalomi határállomást vegyék igénye naponta 6-18 óra között.
