Tanítványok

Jelentkeznek a tanítványok. Például Miskolcról. Tegnap a tokaji írótáborban, előadásom után felszólalt egy tanár, akit állítólag tanítottam. Minden tanárnak jól esik, ha tanítványaiban egy kicsit magát is föl tudja fedezni. – Újságot olvasni ültem ki a kertbe (most jelent meg a Nemzetben a felsőoktatási kompetenciákról szóló írásom). A szomszédban dolgozó munkások bekapcsolva hagyták a rádiót. Éppen egykori tanítványom mondja a híreket. Először jó érzés volt felismerni a hangját. De öt perc után már rossz. Kedveltem ezt a tanítványomat. Amikor megkérdezte tőlem, hogy szerinte a médiában elboldogulna-e, mivel van egy kis beszédhibája, elveimmel szemben azt mondtam: igen. Lám, elboldogul. Most híreket mond, de artikulációs beszédhibája a gyorsbeszédre ösztönző rádióban annyira felerősödött, hogy egyetlen mondatát sem érteni. Várom a hírek végét, hogy nyugodtan olvashassak tovább. De folyamatosan beszél, hadar, a szavak-mondatok egybefolynak. Bemenekülök a lakásba.