Csak most tudtam meg, hogy elmentél, Győző! Május 11-én. 70 évesen. Csöndben mentél el, ahogy csöndben, visszafogottan éltél. Egyszer azt mondtad nekem, a hosszú élet titka, egy jól ápolt szívbetegség… Sokat köszönhetek neked. Te kértél fel a Tetten ért szavakra, 1992-ben. Jó volt veled dolgozni, tőled tanulni. 1993-ben a Rádió irodalmi osztályát vezetted, azután, amint lehetett, egészséged védelme érdekében visszavonultál. Sok emberben csalódtál, de mosolyogva tűrted. (Egyszer a szemem előtt történt, hogy egy általad támogatott ember nem köszönt neked… Az illető azután magasra hágott, és mindenkit letaposott maga körül.) Előadtál az egyetemen, tagja, egy ideig elnöke voltál a Magyar-Észt Társaságnak. Nagyon fáj, hogy az utóbbi években nem beszélgettünk. Bejelöltél az FB-n, visszajelöltelek, s abban maradtunk, hogy majd találkozunk. Nagyon jó ember voltál, az is maradsz, mindörökre. Köszönök neked mindent! (A hírek szerint a Kispesti új temetőben nyugszol…, én meg azt sem tudom, hol van ott temető…)
Ezt a képet találtam rólad, annyira jellemző. (Forrás: Vörösvári Újság.)
Itt hozzászólhat!
