Még karomon a karszalag: előadó/vendég voltam a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Nem állhattam ellent, mert az ELTE kancellárja delegált, a Sapientia és a PKE sátrában (EFES – erdélyi főiskolások és egyetemisták sátra) előadást tartani. Éjjel érkeztünk, tombolt a Ruzsa Magdi-koncert, sütötték a micset, kínáltak pálinkával és sörrel. Másnap egész nap élveztem a tusnádfürdői völgy békéjét, az előadásokra és a különféle sajtótájékoztatókra részben más közönség érkezett (az éjszakai tombolók alhattak). Találkoztam Tőkés Lászlóval, aki beszélgetett vagy csendesen szemlélte az eseményeket. Estére, mikor lehűlt a levegő, fölforrósodott a zenei légkör, egyetemistáink arról beszéltek, hogy itt bizony a medve nem tréfa, két éve az Oltban cammogott fölfelé egy mackó, ők meg a Csűr teraszáról nézték, a tábori szabályzatba be is került: „Ha esetleg medvét látunk, ne közelítsük meg, ne fotózzuk, ne filmezzük”. Estére elfáradtam, szerencsére a jól szervezett taxiszolgáltatás elrepített Csíkszentimrére, a Fazi panzióba (ahol ismét helyt kellett előbb állni pálinka-szempontból), majd nyugovóra térhettem a csodás Csíki-medence közepén. Királyi reggeli után vissza Tusnádra, ahol éppen a miniszterelnököt várták…
