Bihar, Biharország, Partium… – A helyiek azt mondják: berettyóújfalusi, a bevándorlók: berettyóújfalui. Egyébként város, és 1920—1950 között Csonka-Bihar megye székhelye volt. (Csonka-Bihar helyesírását a Manyszi állapította meg.) – Az areális (területi) nyelvészettel összekapcsolható a nyelvi tájkép felfogása. A nyelvi tájkép informatív, közvetítő és szimbolikus funkcióval bír. (Pólófelirat egy berettyóújfalusi kamaszon: Üldöz a tudás, de én gyorsabb vagyok!) A bihari remete, Bessenyei György lakóháza (és egykori sírja) Bakonszegen: ” „A tudománynak kulcsa a nyelv”. „Miért nem lehetne egy nemzetnek mulatságára annak anyanyelvén írni? – Szilágyi Ferenc: Bihar a Kárpát-medence első centrumtérsége. A királyi magyar állam második fővárosa Várad, hercegség. Biharország pedig egész Magyarország kicsiben. Gravitációs irányok, fókuszpontok, vonzáskörzetek változása: vasút, Trianon, autópálya… (A Debrecen-Nagyvárad között épülő autópálya átrendezi a vonzáskörzeteket.) – Nagykereki, Bocskai-kastély – élő kastély: e-pont, könyvtár, kiállítás, esküvők és diplomaünnepségek; falunap, parasztolimpia – hívogató szalmabála-jelenetekkel. – Kismarja: Bocskai István nemrég feltárt sírja a templom alatt…
A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága a Partiumi Keresztény Egyetem szakmai közreműködésével megszervezte az első Bihari Nyári Egyetemet. A számos nyári egyetem között ennek különlegessége, hogy a határ két oldalán rendezik: Berettyóújfaluban és Nagyváradon (Félixfürdőn). A téma: Határtalanul: helyi és nemzetközi kulturális hatások. A kulcsszavak: nyelvi tájkép, interkulturális hatások, Biharország (Partium) a Kárpát-medencében, kétnyelvűség, transzszilvanizmus, irodalmi emlékhelyek…
Itt hozzászólhat!
