Tegnap  éjjel érkezett Jancsó Gabriella, Kőhalmi tanár úr munkatársa értesítése: „Szomorú szívvel és mély fájdalommal tudatom, hogy Tanár Úr ma délután elment közülünk. Közel két hónapja súlyos fertőzés támadta meg a szervezetét, amelynek okát nem sikerült feltárni. Két hete javult az állapota, hazaengedték a kórházból, de tegnap újra fellángolt a fertőzés. A szervezete nem bírta ki ezt az újabb traumát. Délután 17 órakor a Bajcsy kórházban örökre elment.”

img_5803

A Bolyai Önképző Műhely mint egyetemközi tehetségfejlesztő szakkollégium ötlete Kőhalmi Ferenc (1941. december 10.—2016. november 11.) fejéből pattant ki 2000-ben az első Bolyai-díj átadáskor. Ő volt ösztönzője a Bolyai Műhely Alapítványnak. Innen ismerem. 2015-ben a Műhely 15. születésnapján megható beszédet mondott a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Úgy marad meg számomra, ahogy legutóbb láttam, 2016. február 6-án a Bem moziban, amikor a tudósok felelőssége kapcsán tartott előadást és vezetett foglalkozást az atombomba feltalálásáról, s a tudósok polémiájáról. (A fénykép akkor készült.) – Sokat köszönhetek neki: filmművészeti magánegyetememet, amelyet még a 70-es években Szabó Balázs és Szekfű András alapozott meg. Találkozókat a legjobb magyar filmrendezőkkel, de a személyes találkozást Csingiz Ajtmatovval, valamint a Magyarország legkiválóbb tudósaival. Róla keveset tudtunk, hiszen önmagáról visszafogottan beszélt. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban dolgozott (1982—1991), ahol a filmfőigazgatóság vezetője volt. Kezdeményezője a Duna Televíziónak. (Itt figyelt föl rám, és hívott meg a Bolyai Műhelybe, s amikor azt mondtam, sajnos nem lesz időm rá, akkor kijelentette: szeptemberben jössz és kész…) A későbbiekben egy nagyszabású európai televíziót (Alfa TV) álmodott meg. 1992-ben a Francia Köztársaság elnöke a Művészet és Irodalom Lovagrendjének tiszti fokozatával tüntette ki, 1995-ben Brüsszelben Európa-érdemrendet kapott. 2011-ben 70. születésnapjára ajándékul A Kő címmel egyetlen példányban fényképalbumot készítettünk számára. 2013-ban a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács A Tehetségek szolgálatáért életműdíjjal tüntette ki. Az utóbbi években sokszor volt elégedetlen, utoljára szeptemberben beszéltem vele telefonon, érzelmes volt, úgy éreztem, búcsúzik… Mindig türelmesen hallgattam, pedig nagyon hosszan beszélt a telefonban. Nem felejtem el.

 

Itt hozzászólhat!

Megosztás