Karácsonyra megjelent két könyvem, a hazai és külföldi utakról, de leginkább a bennem lévő „Út”-ról. Az egyik a két éve dédelgetett könyvem a Körbejárt Föld (Kulturális utazások a napsütötte sávban). A sokszor elmesélt kiindulópontot elhagyom (Costa Rica, Guatemala, 2005), a bennem történt változást próbálom megragadni. Összességében azt, hogy az emberélet útjának felén az ember nem számít meghatározó, megfordító élményre. Hogy jobban átlát, hogy összegez, arra talán igen, de hogy meglévő érdeklődése, tudnivágyása fordul és elmélyül, arra nem. Az első: a maja piramisok megrendítő látványa. A második: az Ázsia-érzés. (Úgy éreztem, s érzem ma is, hogy nagyon mélyen mindig bennem volt, de kellett hozzá Angkor, Kambodzsa, no meg Klodkowski, Germanus.) A harmadik az elméleti megközelítések, főként: Jared Diamond (Összeomlás) és Várkonyi Nándor (Az elveszett paradicsom). Nem volt legszebb. A legkülönlegesebb talán Óceánia közepén Nan Madol néptelen, elpusztult középkori szigetvárosa. A leginkább megrázó és megragadó: a velünk élő középkor (Nepál, India). S a továbbgondolások: hogy nincs tovább… Így, ahogy most, nincs tovább! – Közben mélyen belegyökereztem a Kárpát-medencébe. A Napkút kiadó kérésére összeállítottam 99 helyi úticélt: Adától Zsombóig, a legszemélyesebbek: Csóványos, Érsekújvár, Gödöllő, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Karád, Kőbánya, Nagyberény, Nagyvárad, Rákosmező, Széphalom, Szombathely, Törökkoppány… Földrajz, életmód, néplélek… Némiképpen Szabó Zoltán Szerelmes földrajzának folytatása, Hamvas Béla Öt géniusza által mélyen megérintve a kötődések bizonyítéka, avagy egyszerűen a genius loci, érdeklődésem, fölfedezéseim, élményeim. Most, hogy kézbe veszem, rájöttem, lenne még néhányszor 99 bejárt út, persze az „Út” az egy. Nem mondom, hogy tévedhetetlen, hogy olykor nem hibádzó, de azt talán igen, hogy következetes. (Körbejárt Föld, 450 fényképpel; Nyelvi barangolások – leírásuk a www.e-nyelv.hu Kiadványok között.)
Egyiptom, 2008.
Itt hozzászólhat!
