A celldömölki könyvtárba hívtak Kresznerics születésnapjára (febr. 24.), de gyulai utam (Implom helyesírási verseny) miatt csak másnap tudtam menni. Tavaly volt Kresznerics születésének 250. évfordulója, de idén folytatja Kemenesalja, Celldömölk, Vas megye a jeles polihisztor emlékének ápolását. Sokan jöttek össze, köztük Kresznerics-kutatók, szabadkoztam, hogy a jelenlévők nyilván sokkal többet tudnak róla, mint én, de azért néhány új szempontot kigondoltam. 1. Milyen érdekes, hogy a 18. századi végi Szombathelyt, ahol Kresznerics tanul, tanít, ahonnan – Széchenyi érettségije kapcsán akár a reformkor is eredeztethető – egyesek „magyar Weimarnak” nevezik. De ugyanígy az ország másik szélén lévő Széphalmot is. 2. Kresznerics és Kazinczy kortársak voltak: 1766–1832, és 1759–1831, mindketten a Tudós Társaság tagjai, nyelvújítók. 3. Végül Kresznerics szótárát méltattam, amelyet Czuczorék követtek, utána a módszert a nyelvtudomány eltemette (a rosszabb erkölcsűek: kigúnyolták), de mindig voltak jelentős nyelvészek, akik nagyra értékelték. Mostanában újra fölfedezik. – Megleptek a celliek azzal, hogy névnapomon köszöntöttek, s hogy megjegyezték, névnapom egybeesik Kresznerics születésnapjával, sőt az egyik hozzászóló szerint még hasonlítok is rá… Ha ezek után hozzátenném, hogy Kazinczy születésnapja is szinte megegyezik az enyémmel (-200 év)… Szerencsére egy hozzászóló visszavett ebből: mindig hallgatja a műsoromat, de a hangom erőszakos és ellenszenves, most itt élőben viszont egészen elfogadható.
Visszhang, ritkán olvasok olyan korrekt, szép tudósítást, mint ez:
Ölbei Lívia:
http://vaol.hu/kultura/celldomolk-balazs-geza-nyelveszprofesszor-beszelgetes-1820284
Itt hozzászólhat!
