Romániában jártam. Előadtam a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, s hozzákapcsoltam hallgatóimmal egy szilágysági tanulmányi kirándulást. A szilágysági kiindulópont Kémeren a Fort Silvan panzió volt, ahol első éjjel a megye rendőrei rendeztek születésnapot. Erdély kapujában Somlyóújlak temploma áll őrt: egyedülálló emeleti körfolyosós falusi templom. A tiszteletes úr rámszól: Ne írja, én is az internetről szedtem le. – Perecsenyi híres hagyma: Miért nem megy be a vonat Perecsenybe? Mert csípte a szemét a hagyma. – Lenyűgöző Kraszna óriási festett kazettás temploma. A 20. század elején bővítették, mert a hívek nem fértek el benne. – Zilah: lehetőség lett volna egy erős magyar középiskolára, de inkább lett három gyenge. – Porolissum: nem tudtam, hogy Zilah felett van egy óriási kiterjedésű római város amfiteátrummal (és csodás látképpel). – Zsibó: Wesselényi-kastély, szombat van az arborétumban esküvői párok fényképezkednek. Indiában, Srí Lankán láttam hasonló szokást. S amikor elered az eső, együtt menekülünk. – A váradi Körös-parti Rivo étteremben mediterrán sajttál. – Kolozsváron előadások közt a barátságos Bulgakovban ebédelek, persze egy államtitkár is ott van. Kolozsvári barátaim megjegyzik, nem értenek minket. Náluk elképzelhetetlen, hogy a román pártok külföldön egymást szidják. – Az Adyval megyek, a Hargitával jövök, lassan megy a vonat, Sztánát mindig megszemlélem, a Tiszát várom, olvasok, gondolkodom, töprengek.
Itt hozzászólhat!
máj
20
