Csöndes, visszahúzódó ember volt. Apám halála előtt eljött, és talán valamiféle szakszervezeti támogatást (ajándékot?) hozott. Azután egy vidéki egyetemen tűnt fel, kedvére taníthatott. Akkoriban felkeresett az egyetemen, és azt mondta, hogy több éves tagdíjat fizetne be előre a szemiotikai társaság számára. Furcsálltam, de hát elképzelhető, hogy valaki nem akar bíbelődni minden évben a tagdíjjal. Hamarosan meghalt. Később megtudtam, hogy hosszasan volt beteg, s amikor a több éves tagdíjat befizette, már tisztában volt a helyzetével. Én ezt az emléket őrzöm B. B. tanár úrról.

Itt hozzászólhat!

Megosztás