Színházban a Száz év magány? Valószínűleg lehetetlen. Ki lehet emelni az egyes sztorikat, de elmondani vagy eljátszani az időbe sűrített család-, nemzetség- és néptörténelmet aligha. Az is kérdés, hogy milyenre hangoljuk a művet. A Száz év magány alapvetően, mélyen pesszimista és ezért realista mű, de csodája, hogy folyamatosan felvillantja a pillanatnyi örömöket, az újrakezdés, a „valamiért talán érdemes” érzését. Központi kérdése mégis: a Magány (a másokkal való egyetértés, együttműködés hiánya, sőt lehetetlensége), a „körbeforduló” időbe szabott emberi élet (száz-száznegyvenöt-ezer év). Vajon mit tud ebből kihozni egy kétórás színházi előadás? – A nem lineáris, harmadik személyben elbeszélt szöveget áthangolja lineárisra és Ursula nézőpontjára. A főbb sztorikra épít, kihasználja ezek szatirikus lehetőségeit. Így valahogy a tragédiák sem tűnnek annyira tragikusnak. A regényben is „lebeg” a háromezer legyilkolt munkás története, itt már szinte csak egy vázlat. Kihagyja a talán legszebb szerelmi jelenetet, Remedios és Mauricio Babilonia tragikus szerelmi történetét, s a mindenütt röpködő sárga pillangókat (Aracatacában – Macondóban – szobra van az örök és tragikus szerelmeseknek, s mindenhol sárga pillangók röpködnek). Fölnagyítja a halottakkal való párbeszédet, nem tér vissza Melchiades tragikus jóslatára. De egy színpadi adaptáción („varázslaton”) nem érdemes számonkérni az irodalmi alapanyagot. A színpadi cselekmény végig feszülten követhető, Ursula főszerepe és folyamatosan átalakuló-visszatérő szereplők (ez a regény gondolatával is összefügg) megoldása az alapgondolatból következik. A főszerepet valóban Papadimitriu Athinára szabták, színésztársai remekül alakítanak (néha ugyan belebotlanak a szövegbe, s ezt a botlást az eredeti szöveghez való visszatéréssel oldják meg, nem sikerül észrevétlenné tenné). Hozzám közel áll Márquez, hiszen még Macondóba is elmentem, s örültem, hogy most egy kicsit Budapestre is költözött. (Spirit Színház, 2017. júl. 20. R.: CZEIZEL GÁBOR.)

E fa alatt ücsörgött az öreg Buendía… (Kolumbia, Aracataca)

Korábban ezt írtam Márquezről, Aracatacáról:

Márquez sárga pillangói: http://www.balazsgeza.hu/?p=7196

Márquez szülőföldjén: http://www.balazsgeza.hu/?p=7027

 

Itt hozzászólhat!

Megosztás